Tudatos tervezésre és együttműködésre épül a vidéki városok fejlődése
A vidéki nagyvárosok központi szerepet töltenek be szűkebb régiójuk életében: egyrészt ők tudják a kedvező helyi munkafeltételek ösztönzése és az élhető városi környezet kialakítása révén odavonzani, illetve helyben tartani a jól képzett szakembereket és megállítani, akár megfordítani a fiatalok elvándorlását, másrészt átgondoltan megtervezett infrastruktúrával és magas színvonalú oktatási feltételekkel ők tudják biztosítani a nagyvállalatoknak a megtelepedés feltételeit. Ezeknek a körülményeknek a megteremtéséhez azonban tudatos tervezésre van szükség. Az uniós források 2020 utáni várható beszűkülésére már most fel kell készülnie a városoknak és a jelenlegi támogatásokat a hosszú távú növekedés megalapozására kell felhasználniuk. Mindehhez elengedhetetlen, hogy megismerjék a nagyvállalatok igényeit, kihasználják az állami támogatási lehetőségeket és szoros partnerségi viszonyt alakítsanak ki az érintett uniós, állami és üzleti partnerekkel.
Ezt az egymásra utaltságot ismerte fel a számos iparágban könyvvizsgálati, adó- és egyéb tanácsadási, továbbá jogi szolgáltatásokat nyújtó Deloitte Zrt. a nagyvállalati és önkormányzati partnerekkel való együttműködés során. A vállalat másfél éve nyitotta meg irodáját Debrecenben, és szorosan együttműködik több helyi önkormányzattal is. Nagyvállalati partnerei révén jól ismeri a beruházási döntések előtt, valamint a jövőbeni működés tervezésekor figyelembe vett megfontolásokat; egy-egy beruházás előkészítésében kulcsszerephez jutnak a központi közigazgatás szervei, illetve sok esetben maga az Európai Bizottság is. Ezért szeretnének teret adni egy olyan szűkebb körű eseménynek, ahol a kormányzat, a megyei jogú városok és ezen városokban meghatározó nagyvállalatok számára fórumot biztosítanának egymás szempontjainak megismeréséhez, egyúttal konkrét, és esetenként újszerű gazdaságfejlesztési- és befektetés-ösztönzési ötletekkel is szolgálhatnak.
A 2020 utáni forráshiányra megfelelő megoldást nyújthatnak például a megtérülő finanszírozási programok. Ehhez a vissza nem térítendő támogatásokból megvalósított egyszeri beruházások mellett meg kell találni azokat a városfejlesztési projekteket, amelyek önmaguk is képesek bevételt generálni. A megtérülő projektek megtalálása révén jól kihasználhatóak a visszatérítendő formában nyújtott uniós támogatások, ráadásul megteremthetik a 2020 utáni fejlesztési programok pénzügyi alapjait is. Ezen logika mentén indultak el például a JESSICA programok több uniós tagállamban még a 2007-2013-as időszakban, nálunk azonban eddig nem került alkalmazásra hasonló eszköz. A városfejlesztési alapok felállításával több évtizedes távon meg lehet teremteni a fenntartható városfejlesztés finanszírozási alapjait és olyan projektek is forráshoz juthatnak, melyeket a bankok vagy más befektetők üzletileg nem találnak kellően vonzónak.
A Deloitte Zrt. tapasztalataink szerint azok a városok jelennek meg potenciális beruházási helyszínként, melyek esetében adottak az infrastrukturális feltételek és elérhető a megfelelő munkaerő – például szolgáltatóközpontok esetében a diplomás, nyelveket beszélő munkavállalók –, továbbá a helyi önkormányzatok is kedvező gazdasági feltételeket biztosítanak, így például támogatásokkal és adókedvezményekkel segítik a beruházás megvalósítását. Nem mindegy ugyanakkor, hogy egy támogatás egy céghez kötött vagy cégek szélesebb körének biztosított előnyökkel kombinálható, például egyes helyi kedvezményekkel. Legalább ilyen fontos, hogy ezen kedvezmények igénylik-e az Európai Bizottság jóváhagyását, vagy nemzeti, vagy akár helyi hatáskörben eldönthető a kedvezmény bevezetése. Ugyanakkor azt is át kell gondolni, hogy egyes kedvezmények milyen bevételcsökkenést idézhetnek elő az önkormányzatoknál és vajon ezen bevételcsökkenéssel arányban állnak-e a megnövekedő befektetői aktivitás egyéb mérhető előnyei. Továbbá vannak-e alternatív ösztönzési lehetőségek ugyanazon befektetői célcsoportra és melyik előnyösebb a befektető vagy a település szempontjából?
Befektetői szempontból meghatározó, hogy mennyire felkészült és centralizált a város által kijelölt kapcsolattartó a befektetők számára, milyen helyi döntések előkészítésében vagy előmozdításában tud segíteni. Mindezek mellett egyre nagyobb a jelentősége a városról alkotott képnek is, azaz hogy az adott város mennyire bizonyul élhetőnek és vonzónak, és mivel lehet ezt a képet erősíteni – ezek mind olyan szubjektív elemek, melyekre a városi döntéshozóknak tudatosan fel kell készülniük.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!