Újra a MÁV-é a Dunakeszi Járműjavító

A fejlemény önmagában üdvözlendő, míg az idáig vezető gyanús folyamatok követhetetlenek.

Legutóbb januárban, az akkori információk alapján összegeztük a Dunakeszi Járműjavító helyzetét. Írtuk, 2025 augusztusában kormányhatározat rögzítette, hogy az orosz–ukrán háborúra tekintettel a kormány a dunakeszi vagongyártás működésének fenntartását nemzetgazdasági érdeknek minősítette, majd a mentőakció végrehajthatósága érdekében egy sor kormányrendeletet gyártottak. December 24-én pedig új céget jegyeztek be Dunakeszi Vasútgépész Járműjavító és Járműgyártó Kft. néven, továbbá egy másikat is létrehoztak, a Dunakeszi Vasútgépész Vagyonkezelő Kft.-t. Ezekért a cégekért összesen mintegy húszmilliárd forintot fizettet a MÁV.

Még december végén azt is kérvényezték, hogy a vasúttársaság adásvétel útján teljes egészében birtokon belülre kerülhessen a Dunakeszi Vasútgépész Járműjavító és Járműgyártó Kft.-ben. Ez végül meg is történt, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. vezetése április 10-én, az országgyűlési választás előtti utolsó munkanapon befolyásszerzést jelentett be a cégbíróságnak: az állami vasúttársaság lett az egyedüli tulajdonosa a Dunakeszi Vasútgépész International Kft.-nek. Ez megint egy vadonatúj(nak tűnő) gazdasági társaság, a cégiratokból a 24. hu szerint ugyanis az derül ki, hogy március 19-én alapította a felszámolás alatt álló Ganz-MaVag International Kft. (GMVI).  A cég 36,198 millió euró saját tőkével jött létre, miközben az anyacég saját tőkéje a szétválás után mínusz 33,3 millió euróra esett.

Az állami vasúttársaság nyolcmilliárd forintért vásárolta meg a háromhetes kft.-t, tehát a „birtokon belülre kerülés” nevű mentőakció összesen 28 milliárd forint állami pénzt mozgatott meg.

Mint az tudott, a GMVI azért ment tönkre, mert nem volt képes megugrani az Egyiptomi Vasút megrendelésére készülő vasúti személykocsik építésével járó feladatot: az orosz mintájú kocsiszekrények gyártása megfelelő gépek és berendezések híján csak rendkívül rossz hatásfokkal, ráfizetéssel zajlott. Ilyen előzmények után Dunakeszin beütött a krach; a felszámolási határozat tavaly október 15-én jelent meg, miután a Ganz-MaVag International 2022 és 2024 között összesen több mint 28,5 milliárd forintnyi mínuszt halmozott föl.

A fejleményekre most közleményben reagált a MÁV-csoport. E szerint a közlekedési társaság „…a tulajdonos államtól feladatba kapta a Dunakeszi Járműjavítót tulajdonló, csődbe jutott magáncégek visszavásárlását. Ehhez a cégcsoport külön, dedikált forrásokat kapott, amelyről a kormány hozott döntést, a forrást tehát nem más, fontos céloktól vonja el a cégcsoport. A MÁV-ot közvetlen, anyagi kár az akvizícióval nem éri, a reorganizáció és a mostani visszaállamosítás pénzügyi költségei a központi költségvetést terhelik".

A vállalatcsoport vasúti üzletágát azonban a híradásokból is kideríthetően igenis érzékenyen érintették a visszavásárlást megelőző, sokszor követhetetlen folyamatok, a privatizálás és a reorganizáció – a MÁV ugyanis nem tudta hol javíttatni, karbantartani a járműállományát. Ahogy a közleményben fogalmaznak: „A dunakeszi járműgyártó- és karbantartó bázis problémái a tavaly őszi csőd óta rendkívül nagy kihívást jelentenek számunkra a menetrendhez szükséges járműállomány kiállítása során. A bázis ugyanis a MÁV megrendelésére végezte az IC és nemzetközi kocsik karbantartását, ami a cég visszavásárlásáig ellehetetlenült. A karbantartási és javítási szolgáltatásokban keletkező többhónapos kényszerszünet sajnos tovább tetézi a vasúti járműhiányt, és egészen nyár végéig érezteti majd a hatását a mindennapi forgalomban.”

A nyolcmilliárdos tranzakció nyomán tehát a jövőben ismét lesz a MÁV-nak saját járműjavító bázisa, aminek a hiánya kezelhetetlen kockázatokat jelentett a közszolgáltató vasútvállalat működésében. Az előző kormány idején prosperáló pénzügyi, befektetői körök a szakminisztérium statisztálásával lehetetlen helyzetbe sodorták a járműfenntartást, és az ÉKM-ben rövid pórázra fogott MÁV nem kezdeményezője, hanem a feje felett hozott döntések nyomán elszenvedője volt az intézkedéseknek.

Ahogy írják, „…a járműgyártó- és karbantartó bázis visszakerülése a MÁV-csoportba szakmailag igazolható lépés, míg az eladása hiba volt".