Légiközlekedés

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló július 27-étől augusztus 2-áig.

Az Aeroflot és a Pobeda homogén Airbus-gépparkra tér át. De akkor hová kerül kétszáz orosz gyártmányú utasszállító?

A különleges repülőtér és a különlegesen kialakított utasszállítók. All-business, mindössze 32, de jólfizető utassal. Maga a típus is búcsúzófélben.

Az új zárlatok elbizonytalanítják az utazóközönséget. Ami erősödés létezik, az főképp az USA és Kína belső forgalmának köszönhető. Alacsony töltöttség, növekvő költségek.

Az új kéthajtóműves esélyei járvány, kereskedelmi háború és az általános pesszimizmus közepette. A Boeing most amúgy is a MAX-ok felélesztésére kell, hogy koncentráljon.

Miért ragaszkodnak a hajtóműgyártók a 747-es repülő laboratóriumokhoz? Az ausztrál példány több okból különösen alkalmas a szerepre.

Az elsődleges ok a betonon maradt alkatrész, de mi minden járulhatott még hozzá a párizsi balesethez?

A légiközlekedés kényszerítené a kormányokat arra, hogy egységes tesztelést és védekezési programot alakítsanak ki, a tét az észak-atlanti forgalom beindítása.

Végre: az első hosszú távú menetrend szerinti járat Ferihegyről a Covid-leállás óta. Éledő LOT-bázis, repülnek a gépek Dubrovnikba is.

Földön, vízen, levegőben: összefoglaló július 13-ától július 19-éig.

Dubajból Londonba, Párizsba, Amszterdamba. A Qantas viszont földön tartja a kétszinteseket. British búcsú a 747-esektől. Már csak harminc utasszállító Jumbo repül.

Külön prémium és diszkont társaság, plusz a belföldi forgalmat öröklő légicég. Az Aeroflot nyugati típusoknál marad, de MC-21-eseket is használ majd, „ha sikeresek”.

Kérdéses a CR929 kialakítása: a szárny lesz kompozit vagy a törzs? Súlyos piaci érdekütközés: a kínaiak exkluzív eladási jogot akarnak a kínai piacon.

Téves tájolás, az operátor azt hiszi, valami Teherán felé repül. Nincs kommunikáció a légvédelmi egység és a központ között, az egység mégis indítja a rakétákat.