Normál nyomtávra váltana Ukrajna
Az ország nemrégiben számos infrastrukturális és szabályozási intézkedést jelentett be, melyek célja, hogy szorosabban integrálódjanak az európai szállítási hálózathoz.
Az ország nemrégiben számos infrastrukturális és szabályozási intézkedést jelentett be, melyek célja, hogy szorosabban integrálódjanak az európai szállítási hálózathoz.
A metropolisztól Kapikuléig vezető pálya ráadásul a teherforgalmat is kiszolgálja majd, elősegítve a Középső Korridoron haladó eurázsiai áruszállítást.
Az Ukrajnában zajló háború okán kialakult helyzet megerősítheti a Lengyelország és a balti országok közötti kooperációt a nemzetközi intermodális útvonalak kialakítása terén.
A vasúti árufuvarozóknak alkalmazkodniuk kell a folyamatosan változó körülményekhez a költségeik kordában tartása érdekében.
A belga kormány és az ország infrastruktúra-kezelője, az Infrabel célja a kikötő vasúthálózatának megújítása, valamint új vágányok kiépítése a megnövekvő szállítási kapcsolatok kiszolgálásához.
A rekonstrukció legfrissebb hulláma a DB Cargo szerint huszonöt–harminc százalékkal csökkenti a vasúthálózat áteresztőképességét, emiatt a tehervonatoknak várakozniuk kell. Ráadásul a munkálatok hónapokig eltartanak.
Az orosz–ukrán háborúra hivatkozva hivatalosan is visszalépett az ÖBB a Kelet-Európát Nyugat-Európával összekötő széles pálya közös megvalósításától.
Hamarosan befejeződik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése a Balkán-félsziget nyugati részére, valamint a régió integrációja az Európai Unió vasúti piacába. Ehhez azonban még szükséges néhány lépés.
Tovább bővült a kazah–kínai határátlépési pontnál található új, tavaly átadott terminál: az eddigi 160 ezer helyett már 320 ezer TEU éves konténerforgalmat tud kezelni.
A lépéssel a konstancai kikötő terhelését enyhítené a logisztikai vállalat.
A maga nemében Európában egyedülálló technológiát képviselő járművet a következő hónapokban a magyarországi engedélyezéshez és forgalomba helyezéshez szükséges teszteknek vetik alá.
Az olasz nemzeti vasúttársaság a következő tíz év során a vasúti infrastruktúra fejlesztésére 160 milliárd eurót, a teljes szárazföldi közlekedésre pedig összesen 190 milliárdot szándékozik költeni.
A logisztikai vállalat új, továbbfejlesztett intermodális vasúti szállítással tér vissza a nemzetközi szállítási útvonalra, a megrendelőket pedig a szabad kapacitások kihasználására ösztönzi.
A félpótkocsik vasútra történő átrakodása terén számos megoldás versenyez egymással hatékonyság és költség szempontjából. Egy friss uniós kutatás viszont fontos összehasonlítást tett közzé.
A norvégiai kikötőben még 2012-ben állt le a vasúti üzem. A megnövekedett áruforgalom kiszolgálása érdekében megvalósított pályafelújítás elősegíti a modális váltást.