Ferencvárosban gyakorlatoztak a tűzoltók
Alig egy hónapja újította meg korábbi együttműködési megállapodását a MÁV-Trakció és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Az együttműködés keretein belül kerül sor a tavasz folyamán az ország tizenkét vasúti csomópontjában azokra az elméleti és gyakorlati oktatásokra, ahol összesen több mint hatszáz tűzoltó ismerheti meg a vasútüzem veszélyeit, speciális tulajdonságait. A képzésben a hivatásos tűzoltóságok szolgálatparancsnokai és helyettesei, illetve több egyéb beosztású tűzoltó vesz részt. Ők azok a tűzoltók, akik egy káreset során először érkeznek a helyszínre, illetve irányítják bajtársaik munkáját.
Az eseményt Földházi György, a MÁV Zrt. vasútbiztonsági vezetője és Bérczi László országos tűzoltósági főfelügyelő nyitotta meg. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy az együttműködés a két fél között ilyen hamar létrejöhetett. Mivel a vasúton drága mozdonyokkal emberek tízezreit, és milliárdos nagyságrendű árut továbbítanak naponta, a vasút és partnerei számára is rendkívül fontos, hogy egy esetleges baleset során a tűzoltók gyorsan és szakszerűen, a lehető legkisebb további károkozással tudjanak életet és értéket menteni. Ugyanakkor a tűzoltók számára is életbevágó a vasút különlegességéből fakadó veszélyforrások ismerete, nehogy mentőkből mentendőkké váljanak egy esetleges beavatkozás során. Az elkövetkező elméleti és gyakorlati oktatásokon e lehetséges veszélyek kivédésének mikéntjét is megtanulják a tűzoltók.
Az első oktatásra a MÁV-Gépészet ferencvárosi telephelyén került sor. Először a sajtó képviselői számára tartottak egy rövid bemutatót, mely során egy szimulált mozdonytüzet oltottak el az egységek. Az áldozat szerepét ezúttal a 448 421-es dízelmozdony (M44 421) kapta. A beavatkozó rajok két „B” sugárral fékezték meg a mozdony vezetőállásán keletkezett lángokat.
Ezt követően a tűzoltókat a vasút elismert szakemberei vezették körbe, és oktatták a javítócsarnokokban. A tűzoltók először a MÁV segélynyújtó szereivel ismerkedtek meg. Ferencvárosban állomásozik a MÁV-Gépészet három kéklámpás járműve, melyek az egész ország területére riaszthatóak. A KVSU-01 jelű Unimogot elsősorban műszaki mentésekhez, kisiklott vagy egyéb okból futásképtelenné vált járművek segélyezéséhez riasztják. Ez a kocsi és csapata dolgozott például a Szabadkikötőnél történt balesetnél is. A másik jármű egy Steyr 13s23, melyet a vegyi elhárító egység használ. A három gáztömör védőruhán felül a járművön minden olyan eszköz megtalálható, amire egy vegyi baleset során szükség lehet. A felszerelés alkalmas sérült tartályok, tartálykocsik gyors foltozására, bármilyen szivárgó anyag azonosítására, átfejtésére, és ha kell, semlegesítésére is.
Portálunk kérésére a vegyi egység vezetője elmondta, hogy évente átlagosan 50-70 eseményhez kell kivonulniuk, országos szinten. Ráadásul ezeknek csupán a töredéke, mintegy 5-7 eset az, ahol tényleges mentő beavatkozásra is szükség van. A többi esetben jellemzően olyan kismértékű a szivárgás, hogy azt a katasztrófavédelem helyi vegyi egységei fel tudják számolni. Persze előfordulnak vaklármák is. Ilyen volt az az eset, amikor órákig állt a forgalom a kelebiai vonalon, majd a helyszínre érkező vegyi elhárító egység megállapította, hogy csak a szappanos mosóvíz csöpögött a kocsiról. A harmadik jármű egy Ford Transit, melyet a vegyi Steyr helyett vetnek be, hogyha az valami miatt nem riasztható.
A MÁV mentőszerei után a tűzoltók megismerkedtek a villany- és dízelmozdonyok általános jellemzőivel, azok veszélyforrásaival, illetve a mozdonyok áramtalanításának és kiüzemelésének módjával. A vasutasok gyakorlatban mutatták meg több villamos mozdonyon a kiüzemelés, áramtalanítás, illetve a jármű földelésének menetét. Itt került szóba a 25 kilovoltos feszültséggel táplált felsővezeték-hálózat feszültségmentesítése és földelése is. Állomásokon ez viszonylag egyszerű és hamar végrehajtható tevékenység, a nyílt vonalon azonban több probléma is felmerülhet. Egyrészt nem biztos, hogy a tűzoltók tudják, kitől kell kérni a feszültségmentesítést, másrészt ha az megtörtént, az ezt igazoló papírnak el kell jutnia a tűzoltóegységek parancsnokához. Amíg ez nem történt meg, a felsővezeték alatt az oltást nem lehet megkezdeni. Nyílt vonalon egyes esetekben a pontos helymeghatározás is nehézséget okozhat, így a tűzoltókkal megismertették a szelvényköveket is.
Az oktatás a jelenleg teherkocsi-javítóként is használt dízelszínben folytatódott. Itt a dízel vontatójárművek általános felépítését ismerték meg a tűzoltók, különös tekintettel a gázolajtartályok elhelyezkedésére. Fontos tudnivaló, hogy egyes mozdonysorozatokon a fő üzemanyagtartályon felül egy úgynevezett napi tartály is található. Mivel a mozdonyok vezérlése elektromos, lényegében ugyanazok a veszélyforrások fennállnak itt is, mint a villamos vontatójárművek esetében.
A vontató után a vontatott járművek következtek. A vasúti kocsik felépítéséről, illetve a személykocsikba való behatolás különféle lehetséges módozatairól beszélgettek a vasutasok és a tűzoltók. Szó volt a vésznyitók és vészfékek kezeléséről, a kocsikon átvezető villamos fűtő és távvezérlő kábelek biztonságos szétkapcsolásáról, feszültségmentesítéséről. Az oktatás eredményeként a vasúti járművekben keletkezett tüzek oltásakor, illetve a vasút területén végzett műszaki mentéseknél a tűzoltók gyorsan és szakszerűen tudnak majd beavatkozni, ezzel is csökkentve a mentés során okozott járulékos károkat. Így a tűzoltók a további baleseti kockázatok minimalizálása mellett menthetnek értéket és életet.
