Két fapados óriás Ferihegyen esik egymás torkának

A Ryanair félig angol, félig magyar nyelvű honlapján már lehet foglalni arra a 31 útvonalra, amelyeket a cég a Malév leállása napján jelentett be. Ahogy a bejelentés, úgy a jegyárusítás is meglepő volt: a jegyeket ugyanis olyan járatokra árulja a cég, amelyekre még nincsen szerződése a budapesti repülőtérrel.

Az agresszív fapados légitársaság a téli időszakban kénytelen volt leállítani 80 repülőgépét, így érthető, hogy azonnal benyomult a hirtelen kiürült magyarországi piacra. A bővítés mellett szól az is, hogy az ír cégnél most jó lehetőséget láttak arra, hogy az eddig csak kelet-európai bázisokról repülő Wizz Airt a saját térfelén szorongassák meg.

A budapesti repülőtér azonban a hirtelen csökkenés ellenére sem siet megkötni a Ryanair szerződését. Ugyan néhány hete még együtt kommunikálták, hogy a rendkívül olcsó jegyeiről és rendkívül fapados szolgáltatásairól híres cég öt új járatot nyit Ferihegyről, ezúttal meglehetősen tartozkodó fogadtatást kapott Budapesten.

A reptéri szlengben „iszunk-hányunk-belefekszünk” légitársaságnak hívják a Ryanairt, mivel korábban rendszerint azok a fiatalok jöttek vele Budapestre, akik egy alkoholos hétvégét akartak itt eltöleni, felháborítva ezzel a sokat próbált reptéri dolgozókat. A Ryanair budapesti terjeszkedése azonban mégiscsak nyereséget hozhat az országnak, legalábbis erre lehet abból következtetni, hogy a Malév helyére nagyon hamar benyomuló légitársaság néhány hete az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt-től egyelőre meg nem nevezett összegű marketingtámogatást kapott a budapesti terjeszkedéshez.

A reptér menedzsmentjének sincs sok oka örülni a a Ryanair négy új gépének és 31 desztinációjának. A cég 2010-ben ugyanis azért vonult ki Ferihegyről, mert a Budapest Airport nem tudott olyan kiszolgálási díjakat ajánlani, mint amilyeneket az ír cég követelt. A légitársaság korábban olyan megállapodást kötött egyes spanyol repülőterekkel, melynek értelmében gyakorlatilag ingyen használhatta az üdülőövezetek légikikötőit. Az állami tulajdonú repterek így ugyan hatalmas összegektől estek el, de az ország turizmusára jótékony hatással volt a megállapodás. Hasonló megállapodást a Budapest Airport nem tudott kötni a légitársasággal. Sőt, a repteret kezelő cég kommunikációs igazgatója már a Ryanair küldötteinek megjelenése előtt leszögezte: a BA csakis egyenlő bánásmód alapján, egyenlő feltételek mellett tárgyal a jelentkező légitársaságokkal

Azonban a Wizz Air is igényt tart a Malév utasaira. Iparági pletykák szerint a cég vezérigazgatóját, Váradi Józsefet személyes indítékok is vezérelték, amikor a Malév állami támogatásai miatt panaszt tett légitársasága az Európai Uniónál. A Malév vezérigazgatói posztját 2001 és 2003 között ellátó Váradit azért állították fel székéből, mert nem tudta a tulajdonos és a munkatársak támogatását megszerezni az általa vizionált légitársasághoz. Később az ötletét mégis megvalósította, ebből lett a Wizz Air légitársaság.

Eddig a két légitársaság - legalábbis úgy tűnik - felosztotta egymás között a piacot. A Ryanair inkább nyugat-európai célpontok között szállította a nyaralni, szórakozni vágyó turistákat, míg a Wizz Air Kelet- és Nyugat-Európa között szállította a turistákat és a vendégmunkásokat. Az előző cég a nagyvárosoktól távol eső, úgynevezett másodlagos reptereket használt, míg a Wizz Air néhány helyen a kényelmesebb, metropoliszokhoz közelebb eső légikikötőkben szállt le.

Most azonban a Wizz Air bölcsőjében, Budapesten esett egymás torkának a két cég. A Wizz Air a ferihegyi kettes terminálon a Malév irodával szemben azonnal megnyitotta jegyárusító pultját, és néhány új járatot is bejelentett, valamint „igényt tart” a Malév EU-n kívüli repülési jogaira. Ezek a jogok fájó emlékeket ébreszthetnek a légitársaságban, mert tavaly a Törökországba induló járatát volt kénytelen néhány hetes üzemelés után leállítani, mert sem a magyar, sem a török hatóságok nem engedélyezték a járat működését, egy államközi megállapodásra hivatkozva, mely csak a Malévnak, illetve a Turkish Airlines-nak engedélyezte a menetrend szerinti repülést a két ország között. A Wizz Air válaszul charterként hirdette a vonalat, de az adminisztratív nehézségek miatt néhány hét múlva bezárta a járatot.

Ha a Wizz Air kapná ezeket a jogokat, az akár a Liszt Ferenc repülőtér számára is jól jöhet: a Malév hárommiliós éves utasforgalmából körülbelül 1,5 millió átszálló utas volt, akik a Balkánról, a Közel-Keletről, Oroszországból és Ukrajnából budapesti átszálással mentek tovább Nyugat-Európába. Ezeket az utasokat Ferihegy elveszítené, ha egy budapesti bázisú légitársaság nem veszi át a Malév helyét. Ha ez az utasmennyiség kiesik, az a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport számára komoly bevételcsökkenést jelenthet. Ez pedig oda vezethet, hogy a cég tulajdonosa igényt tarthat arra a 450 milliárd forintos kompenzációra, amelyet a privatizációs szerződés biztosít arra az esetre, ha a reptér működése ellehetetlenülne. (Többek között ennek arendelkezésnek volt köszönhető, hogy a reptér üzemeltetési jogát 2005-ben rekordáron, 465 milliárd forintért vette meg a brit reptérüzemeltető hatóság, a British Airport Authority.)

Meg nem erősített hírek szerint a mostani tulajdonos, a német Hochtief már meg is fogalmazta az igényét, bár maga a BA ezt egyelőre cáfolja, de ettől még ennek az összegnek az esetleges követelése nyilván befolyásolja a történéseket. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára már előre láthatta ezt a fejleményt, amikor a Malév leállása után néhány órával bejelentette: a reptér forgalmának változása miatt valószínűleg tárgyalások kezdődnek a Hochtief és a magyar kormány között. Vélekedése szerint a kárpótlás még abban az esetben sem jár a Hochtiefnek, ha egyik napról a másikra eltűnik a reptér forgalmának 36 százaléka. Völner akkor úgy fogalmazott: az üzemeltető és a kormány álláspontja "valószínűleg eltér" ebben az ügyen.