A Lufthansa-csoport erős Budapesten

iho/repülés   ·   2012.02.10. 12:00
cim1

A Lufthansa február 8-án tette közzé 2011-es forgalmi adatait, melyek szerint az elmúlt évben mintegy 770 ezer utast szállított gépei fedélzetén Magyarország és Németország között, ami több mint 20 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest – adja hírül a TTG hírlevél. Az Austrian Airlinest és a Swiss International Air Linest is magában foglaló Lufthansa-csoport összesen mintegy 1,1 millió, azaz 15 százalékkal több utast szállított Budapest, illetve Németország, Ausztria és Svájc között, mint az előző évben. Világszerte összesen 106,3 millió utas utazott tavaly a Lufthansa, a Swiss, az Austrian Airlines, a bmi és a Germanwings járatain, ami 7,5 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi értékkel összehasonlítva.

Lufthansa márkajelű gépeken 2011-ben összesen 65,5 millió utas repült, míg a Swiss 16,4 millió, az Austrian Airlines 11,3 millió, a bmi 5,7 millió, a Germanwings pedig 7,5 millió utast szállított.

Egy szerencsés házasság: Lufthansa-Austrian <br>(fotók: Lufthansa)

Jelenleg a Lufthansa-csoport a legnagyobb hagyományos légi fuvarozó Magyarországon, és ez a társaság rendelkezik a legnagyobb részesedéssel az üzleti és az átszálló utasok számát tekintve. A nagy távolságra repülő utasok közül többen választották a Lufthansa-csoport légitársaságait, mint a budapesti repülőteret kiszolgáló bármely más társaságot. A piaci helyzetre – pontosabban a Malév leállására – reagálva, a Lufthansa február 6-tól új napi járatokat indított Budapestről Berlinbe és Hamburgba. Az LH 3027 számú hamburgi járattal egyedüli légitársaságként szolgálja ki ezt az útvonalat az üzleti és a turistaosztályon 84 ülőhelyet biztosító Bombardier CRJ900-as gépével, míg az LH 3031 számú berlini járat 120 ülőhelyet kínál az üzleti és a turistaosztályon. A társaság szerint azért vezették be ezeket az új útvonalakat ilyen hirtelen, hogy a megváltozott helyzetben biztosítsák az ideális csatlakozást magyar utasaiknak a német nagyvárosok felé.

A Lufthansa már nagyon várja, hogy idén júniustól az új berlini repülőteret is bekapcsolhassa a forgalomba. A légitársaság júniustól jelentősen megnöveli jelenlétét a német fővárosban, ahol 40 százalékkal több ülőhelyet kínálnak majd a 60 millió eurós beruházással megvásárolt, 35 új repülőgépük fedélzetén. Partnereivel együtt a Lufthansa jelenleg több mint 130 járatot indít hetente Frankfurtba, Münchenbe, Düsseldorfba, Bécsbe és Zürichbe. A repülés átlagos időtartama Budapest és Berlin között Boeing 737-500-as típussal 1 óra 25 perc, míg Hamburgba Bombardier CR900-assal (az Eurowings üzemeltetésében) 1 óra 45 perc.

Az új óriás, a 747-8i tavasszal áll szolgálatba a Lufthansa színeiben

A Deutsche Lufthansa AG mintegy 400 leány- és fiókvállalatból álló légi közlekedési csoport, mely öt üzleti szegmenssel működik (utasszállítás, logisztika, MRO, catering és IT-szolgáltatások). A csoport legnagyobb gyűjtő-elosztó (hub) repülőterei Frankfurtban, Münchenben, Bécsben, Brüsszelben és Zürichben találhatók, amelyekből kiindulva a Lufthansa, az Austrian Airlines, a British Midland, a Brussels Airlines és a SWISS közösen négy kontinens 106 országának 258 célállomására indítanak járatokat.

A vállalatcsoport flottája jelenleg 708 repülőgépből áll. A rendelés alatt álló további 168 gép összértéke listaáron 17 milliárd euró. Ezek 2012 és 2018 között állnak forgalomba. A Lufthansa idén (augusztus 26-án) ünnepli magyarországi járatnyitásának 45. évfordulóját. Az első járat Boeing B-727-es gépe a Frankfurt–München–Budapest–Belgrád útvonalon közlekedett – idézi a cégcsoport magyarországi kapcsolatának történetét a TTG hírlevél.

Kapcsolódó hírek

Vasút Városi vasút

Eldőlt, ki készítheti el a dél-pesti villamosfejlesztések tanulmánytervét a BKK-nak

BKK/iho   ·   2024.11.28. 17:20

Újabb szakaszába lép a dél-pesti villamoshálózat fejlesztésének tervezése. A Budapesti Közlekedési Központ kihirdette, ki készítheti el a térség közlekedésfejlesztési projektjeit előkészítő, illetve megalapozó tanulmánytervet, amelynek célja, hogy műszaki és forgalmi szempontból megvizsgálja a Dél-Pesten tervezett fejlesztéseket – kiemelten a 3-as villamosvonal Pesterzsébetig tervezett meghosszabbítását, valamint a 42-es villamos vonalának lehetséges fejlesztését, meghosszabbítását –, és ezek egymásra gyakorolt hatását.