Az M2-es metróvonal is akadálymentessé válhat

Megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a Magyar Fejlesztési Bankkal és az Európai Beruházási Bankkal (EIB), miután a Fővárosi Közgyűlés támogatta, hogy a BKV a fejlesztései finanszírozásához hitelkeret megállapodást előkészítő egyeztetéseket folytasson.

A tervek szerint ebből a forrásból valósulhat meg egyebek mellett az M2-es metróvonal teljes akadálymentesítése és az M1-es metró tovább nem halasztható, több mint ötven éves szerelvényeinek cseréje.

Az M2-es vonal Budapest második legforgalmasabb metróvonala, naponta csaknem 300 ezer utas használja. A vonal tizenegy állomásából jelenleg mindössze három (Örs Vezér tere, Pillangó utca, Puskás Ferenc Stadion) akadálymentesített.

A BKV részletes tervet állított össze a teljes akadálymentesítés megvalósítására. Négy állomás (Keleti pályaudvar, Kossuth Lajos tér, Széll Kálmán tér, Déli pályaudvar) ferdelift beépítésével a felszínig akadálymentesíthető. A két éve befejezett M3-as metróvonal rekonstrukciójakor ugyancsak ferdelifteket alkalmaztak, így a társaság jelentős üzemeltetői tapasztalattal rendelkezik. Újabb négy állomáson (Blaha Lujza tér, Astoria, Deák Ferenc tér, Batthyány tér) a ferdelift csak az aluljáró szintig oldja meg az akadálymentesítést, ezeken a helyszíneken kisemelőmagasságú lift vagy rámpa kiépítése is szükséges.

A fejlesztéssel az M3-as és az M4-es után az M2-es metró is teljesen akadálymentessé válhat. A projektben a nyolc ferdelift beépítése mellett 27 korszerűtlen mozgólépcső új, korszerű, energiahatékony berendezésekre történő cseréje is megvalósulna. A BKV számításai szerint a többségében több mint ötvenéves szerkezetek cseréjével mintegy 30–42 százalékos energiamegtakarítás érhető el, ami éves szinten 60–90 millió forint energiaköltség-megtakarítást jelent. A teljes akadálymentesítés és az energiahatékonysági felújítás aktuálisan becsült összköltsége mintegy 21 milliárd forint.

A BKV alapvetően az M1-es jelű Millenniumi Földalatti Vasút (Millfav) járműveinek korszerűbbre cserélésével kapcsolatban tárgyal a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) és az Európai Beruházási Bankkal. A kisföldalattiként is emlegetett vonal Budapest első metrója, 1896-os megnyitásával ez volt a kontinentális Európa első földalatti vasútvonala. A több mint ötven éves szerelvények cseréje mára elengedhetetlenné vált. A BKV már elkészítette azokat a dokumentumokat, amelyekkel ha rendelkezésre áll a beruházáshoz szükséges forrás, elindítható az új jármű tervezésére, prototípus- és sorozatgyártására vonatkozó közbeszerzési eljárás. Az elvi előzetes típusengedélyhez tartozó műszaki leírásban a jármű számos paraméterét rögzítették, az új szerelvények légkondicionáltak, a mostaninál tágasabbak, nagyobb befogadóképességűek és halkabbak lesznek. A projekt becsült költsége 45 milliárd forint.

A tulajdonosi döntés lehetővé teszi a főpolgármester számára, hogy a közlekedési társaság bevonásával hivatalos tárgyalásokat kezdeményezzen a hitelező bankokkal. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója elmondta: „A BKV megtette a szükséges előkészületeket, így megkezdődhetnek az egyeztetések a pénzintézetekkel. A beruházási források csökkenése miatt a társaság alternatív megoldásokat dolgozott ki, hogy a tervezett fejlesztéseit megvalósíthassa. Ezek egyike a mostani hitelkonstrukció.”

Ha az eredményes tárgyalások után a konkrét hitelkonstrukció a BKV rendelkezésére áll, a hitelfelvételhez újabb közgyűlési jóváhagyás, valamint kormányzati engedély is szükséges lesz a gazdasági stabilitásról szóló törvény értelmében.

(Nyitóképünkön az M2-es metró Deák téri állomásának bejárata, mozgólépcsőkkel, a beléptetőkapuk 2024. nyári bontásának idején. Kép forrása: BKK)