Drasztikusan visszaesett a vasúti áruszállítás Magyarországon 2025 első negyedévében

Költségrobbanás, csökkenő megrendelések, lemaradó díjak: komoly válságban az ellátási lánc gerince, újra kell értékelni a vasúti logisztika jövőjét. A VÁK-index semmi jóval nem kecsegtet.

A hazai vasúti árufuvarozás – bár kulcsszereplője a stratégiai ellátási láncoknak – kritikus szakaszba lépett. Miközben a szektor évek óta versenyhátrányból indul a közúttal szemben, most olyan költség- és keresleti sokk érte, amely nemcsak az iparág szereplőit, hanem a teljes gazdaság logisztikai stabilitását is fenyegeti. A vasúti áruszállítás 2025. első negyedéves adatai rávilágítanak: a díjbevételek és költségek közötti különbség alapján legalább 6,7 százalékos díjemelés lett volna szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatás nyereségesen fenntartható maradjon.

A vasúti árufuvarozás teljesítménye tovább gurul a lejtőn lefelé: 2025 első negyedévében brutális visszaesést tapasztaltak. Az idei év első negyedévében 14,2 százalékkal csökkent a vasúton szállított áruk tömege a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, árutonna-kilométerben számolva csaknem húsz százalékos a visszaesés. A KSH adatai alapján belföldön 24,8 százalékos, míg nemzetközi viszonylatban 11,9 százalékos csökkenés történt a teljesítményben.

Kétezer-huszonöt első negyedévében a vasúti árufuvarozás egy bruttótonnakilométerre vetített fajlagos költségei 13,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ami nemcsak a hálózathozzáférési díjak és a tolatási szolgáltatások árának emelkedéséből, hanem az inflációval együtt mozgó bérköltségek hatásából is fakad. A vállalatok költségcsökkentési kísérletei – például a központi funkciók racionalizálása – sem tudták ellensúlyozni a nyomást.

A gondot súlyosbítja, hogy a fajlagos díjak mindössze 7,1 százalékkal emelkedtek, az egy évvel korábbihoz képest, amiben jelentős szerepe volt az árfolyamgyengülésnek: a forint öt százalékot gyengült az euróhoz képest. A vasúttársaságok nem tudták érvényesíteni a díjemelési igényeiket a megbízói oldalon, a díj-költség olló így 6,7 százalékpontos rést ütött a működési profitabilitáson.

A külkereskedelem és az ipari kibocsátás visszaesése – különösen a szállításigényes ágazatokban – drasztikusan csökkentette a megrendelésállományt. 2025 első negyedévében a teljes áruszállítási ágazat hat százalékkal zsugorodott, de a vasúti szegmens 19 százalékos zuhanása különösen aggasztó. A belföldi szállítási volumenek negyedével estek vissza, így a teljes forgalmon belül arányuk már csupán tíz százalékos.

A sokak által gazdasági húzóágazatnak várt akkumulátoripar sem váltotta be a hozzá fűzött logisztikai reményeket egyelőre: a vasúti volumenek bővüléséhez nem tudott hozzájárulni.

A jelenlegi piaci viszonyok között a vasúti árufuvarozás üzleti modellje fenntarthatatlanná vált. A díjbevételek nem tartanak lépést a költségekkel, a volumenek csökkennek, a kapacitáskihasználtság romlik, miközben a szabályozási és versenykörnyezet sem kedvez a vasútnak. A közúttal szembeni versenyhátrány napról napra nő, különösen a belső piaci ösztönzők és támogatások hiánya miatt.

A Hungrail által negyedévente publikált Vasúti Árufuvarozási Költségindex (VÁK-index) nem pusztán egy iparági mutató, sokkal inkább egy stratégiai tükör az iparágnak, amely segít feltárni a vasúti logisztika gazdasági mozgástereit. Az index célja, hogy transzparens, megalapozott információkkal szolgáljon a szabályozóknak, a vállalati döntéshozóknak és a megbízói oldalnak egyaránt.

Írásunk a Hungrail hivatalos közleménye alapján készült.

(Nyitóképünk illusztráció. Kép forrása: Hungrail)