Kazah problémák: lesz-e hatásuk a Kína és Európa közötti forgalomra?

A zavargások és a politikai feszültség egyelőre még alig érinti a transzeurázsiai tehervonatokat, a helyzet azonban bármikor megváltozhat.

Kazahsztánban a közelmúltban jócskán megnövekedett az autógáz (folyékony petróleumgáz, LPG) ára, miután a kormány eltörölte annak árplafonját. A hirtelen áremelkedés következtében erőszakot sem nélkülöző tüntetések kezdődtek az Új Selyemút fontos tranzitországának számító térségben. Az események hatására a kormány lemondott, az ország egyes részein pedig szükségállapotot rendeltek el.

Kazahsztán gazdasági stabilitása fontos tényező az Új Selyemút megfelelő működéséhez. De milyen hatással bírhat a jelenlegi helyzet a Kína és Európa közötti tehervonatok közlekedésére? A Rail Freight több forrásból is úgy értesült, hogy a problémák az eurázsiai fuvarokra egyelőre nincsenek hatással. A kazah Szárazföldi Fuvarozók Nemzetközi Szövetsége elnökének tanácsadója, Erkinbek Sansyzbay viszont arról számolt be, hogy az Almati terület körgyűrűjén nem éppen sima a haladás. A konténerek szállítását ráadásul tovább is nehezíti, hogy a bennük elhelyezett GPS-jeladó nem mutatja azok helyét, mivel Kazahsztán lényegében lekapcsolta magát a nemzetközi internethálózatról. Kazah ipari források szerint csak néhány személyvonat nem közlekedik, a Kína és Európa közötti tehervonatokat nem érinti a krízishelyzet. Azonban nem lehet tudni, hogy a helyzet milyen irányba fog elmozdulni, mivel az internet lekapcsolása okán nehéz az információszerzés.

A zavargások oka, hogy az árplafon eltörlése miatt az LPG literéért kért ár megduplázódott, 60 tengéről 120-re emelkedett, ez körülbelül 12 eurócentnyi, azaz 43 forintnyi növekedést jelent. Mivel az ország gépjárműinek 70–90 százaléka LPG-üzemű, az áremelkedés szinte mindent érint. Kazahsztán 2019 és 2021 között egy átláthatóbb elektronikus energiakereskedelmi platformot vezetett be, hogy egyenlő feltételeket teremtsen az energiakereskedelmi piacon. Vagyis csökkentette az energiaárak mellé nyújtott állami támogatást, a beszállítóknak pedig már nem kellett árháborút vívniuk, hogy részt hasíthassanak a piacból. Ez viszont a reform utáni korai időszakban, vagyis 2022 elején az energiaárak meredek emelkedéséhez vezetett. A nagyvárosokban lakók, akik már eddig is aggódtak a megélhetési költségek miatt, ezt a lépést már nem nyelték le és tiltakozni kezdtek.

Kazah belső források szerint viszont a tüntetések mostanra már jócskán túlhaladták a magas olajárak miatti tiltakozást és tisztán politikai indíttatásúakká váltak, független és demokratikus változást követelve. Az emberek nem örülnek annak, hogy habár egy nyersanyagokban gazdag országban élnek, más országok beavatkozása miatt viszont továbbra is nélkülözniük kell. Az embereket most nem érdekli a vasúti árufuvarozás, szabadságot akarnak.

Az eseményeknek egyelőre nincs lényegi hatása Kína és Európa között Kazahsztánon áthaladó tranzittehervonatokra, az iparág azonban aggodalommal figyeli a politikai feszültséget. A zavargások által leginkább érintett korábbi főváros, Almati az Új Selyemút egyik kulcsfontosságú vasúti csomópontja, melyet sok Kína–Európa vonat érint. A gazdasági központként is funkcionáló városban pattant ki eddig a legtöbb feszültség. Bár a zavargások ritkán érintik közvetlenül a külvárosokban található teherterminálokat, a sztrájkokból, valamint az építési munkálatok fennakadásaiból aligha fognak kimaradni a Kína–Európa vonatok.

(Nyitóképünk illusztráció, kép forrása: Rail Freight)