Kilencvenöt éve repül Amszterdam és Budapest között a KLM
A magyar főváros 1929 szeptemberében jelent meg a Holland Királyi Légitársaság térképén, ráadásul a világ leghosszabb légiútvonalának részeként.
Budapest annak idején abba az indonéziai útvonalba kapcsolódott be, amelynek célállomása az akkori holland kolónia, Batávia (mai nevén Dzsakarta) volt; a repülőgépek összesen huszonegy megállóval jutottak el a Távol-Keletre. A második világháborúig ez jelentette a leghosszabb légi útvonalat a világon: a 15 ezer kilométert a múlt század harmincas éveiben még hat nap alatt tették meg a gépek.
Az első budapesti járat 1929. szeptember 12-én szállt fel az amszterdami Schiphol repülőtérről, és másnap érkezett meg Budapestre – ekkor még csak légiposta fuvarozására használták. Az első, utasokat is szállító járat egy évvel később, 1930. szeptember 25-én indult el.
A magyar főváros reptere később részévé vált az úgynevezett Kék Duna Expressznek is, amely 1936. április 20-án indult el. A KLM az Amszterdam–Prága–Bécs–Budapest, később az Amszterdam–Frankfurt–Budapest–Isztambul–Kairó útvonalon repült, a járatokat a második világháború, az 1956-os forradalom, valamint az 1968-as prágai tavasz miatt fel kellett függeszteni. Budapest azonban folyamatosan szerepelt a KLM kínálatában, amikor a nemzetközi környezet lehetővé tette azt.
Jelenleg a nyári menetrendben napi öt járat üzemel Budapest és Amszterdam között, amely jól jelzi, hogy a kereslet a légiközlekedés eddigi legnagyobb kihívásának számító Covid–19-pandémia után többnyire visszaépült. A KLM az első légitársaságok között volt, amely újraindította budapesti járatát.
Az évforduló alkalmából Marjan Rintel, a KLM Csoport vezérigazgatója elmondta: büszkék a KLM történelmére, hiszen ez a világ legrégebbi, a mai napig eredeti nevén üzemelő légitársasága. Budapest régóta kulcsfontosságú pozíciót foglal el a KLM stratégiájában, ezt bizonyítja, hogy közel egy évszázada a hálózat része a magyar főváros. Ezzel nemcsak a magyar utazók álmait segítenek megvalósítani, de nagyban hozzájárulnak az ország kulturális kapcsolatainak, gazdaságának gyarapodásához is.
McPartlin-Kiss Ildikó, az Air France–KLM magyarországi vezetője a KLM globális hálózatának fontosságát kiemelve arról beszélt, codeshare és interline partnereikkel, valamint a SkyTeam légiszövetséggel a világ százhatvan országában több mint ezer célállomás érhető el. Ez a kapcsolati háló 95 éve tartja Budapestet a globális légiközlekedés térképén, és jelent számtalan lehetőséget arra, hogy a magyarok felfedezzék a világot, és a világpolgárok megismerhessék Budapestet.
Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója elmondta: büszkék arra, hogy egy ilyen nagymúltú és magas színvonalat képviselő légitársasággal, mint a KLM, immár 95 éves évfordulót ünnepelhetnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Kiemelte: az összeköttetés biztos pont az utasok számára, hiszen az elmúlt kilenc és fél évtizedben folyamatos összeköttetést, a napi öt járat pedig rugalmasan tervezhető utazást nyújt Amszterdam és Budapest között, egyúttal pedig kedvez a két ország közötti turisztikai és kulturális kapcsolatoknak is.
A KLM felismerte a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatását és tudja, hogy a repülésnek fenntarthatóbbá kell válnia, ezért a környezeti hatás csökkentésére összpontosít. A légitársaság több milliárd eurót fektet be a flotta megújításába, alternatív üzemanyagot (SAF) vásárol, és olyan új technológiákat kutat, mint a hidrogénhajtás és az e-üzemanyagok.
(Nyitóképünkön a KLM kilencvenötödik éve üzemelő Amszterdam–Budapest légijárata. Kép forrása: KLM)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!