Lázár ígérete dacára nem valószínű, hogy a választások előtt átadnák a 150-est

Erre lehet következtetni a forgalom felvételéről a magyar féllel egyeztető Aleksandra Sofronijević szerb szakminiszter szavaiból. Közben indul a Keletiben a magasperon-építő projekt.

Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter országa hírügynökségének, a Tanjugnak nyilatkozott vasútépítési kérdésekről, erre figyelt fel az újvidéki Magyar Szó. A Sofronijević szavait idéző napilap szerint legkésőbb májusban indulhat el a forgalom – a némi túlzással, de sok igazsággal a vasútépítés állatorvosi lovának tekintett – Budapest–Belgrád vasút teljes hosszában.

Mint tudott, a délvidéki szakaszt a múlt évben, október elején nyitották meg a személy- és a teherforgalom előtt. Az átadóünnepség keretében a vonalon végigküldött különvonaton Aleksandar Vučić szerb elnök arról faggatta nyájasan Sándornak szólítva a magyar felet képviselő, vele szemben ülő Csepreghy Nándor ÉKM-miniszterhelyettest, hogy mikor lesz kész a magyar szakasz. Mire Csepreghy közölte, az utolsó fejezetnél tartanak, és még a következő választás előtt, novemberben.

Később Lázár János tárcavezető a parlament gazdasági bizottságának miniszteri meghallgatásán jelentette ki határozottan, megbíztak egy nemzetközi ellenőri céget, hogy a magyar államtól, a kínaiaktól és minden szereplőtől függetlenül ellenőrizze a műszaki, pénzügyi és biztonsági feltételeket a Budapest–Belgrád vasútvonalon. Amennyiben a január második felében jelentő tanúsító cég – a TÜV – mindent rendben talál, februári kezdéssel a kormány áldását adja a személyforgalom elindítására.

Egy vasútvonal átadásának időpontja azonban nem csupán az auditálásának eredményétől függ. Itt írtunk a 150-es vasútvonal biztosítóberendezési helyzetéről, sok kérdés vár még tisztázásra járműfronton (értsd: milyen járművekkel, milyen keretek között indulhat meg a forgalom), és a határellenőrzési eljárás részleteiről is.

A Keletibe január 12-étől meghirdetett első magasperon-építő projekt viszont nem lehet az indulás akadálya. Ésszerű magyarázatot azonban sehol és sehogy sem találtunk arról, ha már az augusztus–szeptemberi kizárásos műszaki beavatkozások keretében a peronszegélyt úgyis átépítették, egyúttal miért nem emelték meg sínkorona plusz 55 centire a pályaudvaron a magasítani szándékozott 12. és 13. vágányi peront, hiszen már akkor tudni lehetett, miután megindul a forgalom a Budapest–Belgrád vasút honi szakaszán, Délegyháza, Kelebia és Belgrád felől oda érkeznek majd a vonatok.

A peronemelés háromszáz métere ugyanennyi millió forintba kerül majd, és a pénzköltés közepette diszkréten bekocoghat a csarnok 9. vágányra a BuBe feliratot viselő állatorvosi ló.

(Nyitóképünkön: az október elejei melegáramszedős tesztmenetek egyike a megújult 150-esen; fotó: Varga Krisztián)