Légiközlekedés: kemény és még keményebb döntések

A légitársaságok többsége fennállásának legnehezebb döntését kénytelen, vagy volt kénytelen már meghozni ezekben a napokban, és ezek a döntések általában úgy szólnak, hogy: teljes vagy majdnem teljes leállás. A jelek szerint ez a néhány nap valóban fordulópont, több légicég ugyanis szerdával, 25-ével tervezi bevezetni a radikális kapacitás-csökkentést.

Így volt ez az Emirates esetében is, amely ugyan már korábban is ritkította járatait (Budapest felé is), de hétfőn szintén  szerdához kötötte menetrend szerinti járatai majdnem teljes leállítását. Ahmed bin Saeed Al Maktoum, az Emirates Csoport elnök-vezérigazgatója találóan úgy fogalmazott, a világ maga karanténba került. „Globális légitársaságként abban a helyzetben találtuk magunkat, hogy nem tudunk személyszállítást végezni mindaddig, amíg az országok újra nyitják határaikat és visszatér az utazások iránti bizalom” – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Korábban a légitársaság teljes zárlatot jelentett be, mind a 269 gépének leállítását, azonban hétfőn, hírek szerint főképp külföldi kormányok kérésére, és elsősorban az állampolgárok hazaszállítása érdekében, változtatott a döntésén, és jónéhány országba továbbra is működtet járatokat, ezek: az Egyesült Királyság, Svájc, Hong Kong, Thaiföld, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Japán, Szingapúr, Dél-Korea, Ausztrália, Dél-Afrika, az Egyesült Államok és Kanada.

Az Emirates csatlakozik ama társaságokhoz, amelyek, mint korábban beszámoltunk róla, tasszállító gépeiket állítják a létfontosságú teherforgalom szolgálatába: a dubaji cég, mint ismert, két típussal repül, a kétszintes óriás A380-asokkal és a B777-esekkel, utóbbiak közül repültetnek majd egészségügyi felszerelésekkel és más fontos cikkekkel tovább.

Az Air France is közleményben jelzi, hogy a helyi hatóságokkal egyeztetve működtet repatriáló járatokat, és közben korlátozottan repül Európán belül is, hasonló a politikája a vele egy légitársasági csoportban működő KLM-nek, amely például hétfőn Indiából hozott, két Dreamlinerrel, az ott már elrendelt légtérzár ellenére, kizárólag európai utasokat, akik aztán Schipholról tudtak tovább repülni, egyebek közt Budapestre is. Egy másik jelentős ötcsillagos társaság, a Singapore Airlines szintén válaszolt a „fennállása óta legnagyobb kihívásra”, április végéig 147 gépe közül 138 a földön marad.

A Qantas összes nemzetközi járatát leállította, de ami külön érdekes, elhalasztotta a „Project Sunrise” megvalósítását is: mint ismert, ennek a programnak a keretében hajtott végre néhány különlegesen hosszú repülést a légitársaság leszállás nélkül az Egyesült Államok keleti partja, illetve London felől, de az ilyen 17-19 órás vonalak tényleges beindítása természetesen késik, sőt, a feladatra kiválasztott típus, az A350-1000 megrendelése is.

Carsten Spohr, a Lufthansa csoport elnök-vezérigazgatója azzal keltett feltűnést, hogy kilátásba helyezte, a légiközlekedés globálisan át fog alakulni a mostani válság következtében. A csoport sem fog visszatérni az eddigi gyakorlatához: „Újra kell teljesen gondolnunk az egész üzletet”, fogalmazott a tekintélyes iparági szereplő, de konkrét változtatásokat nem említett.

Az Aviation Week elemzése arra emlékeztet, hogy korábban is voltak válságok, amiket túlélt a légiközlekedés. Nem sokkal ezelőtt még azt érzékelte fenyegetésként az ipar, hogy a gyártók nem tudnak az igényekhez képest elég utasszállítót elkészíteni és átadni az üzemeltetőknek.

Most azonban már megjelent az Airbus előrejelzése, miszerint az európai konzorcium jövőre is csak a tervezett gépszám felét készíti el, és a talpra állás nem következik be 2027 előtt. Az Egyesült Államok légitársaságai 58 milliárd dollárt, a Boeing 60 milliárdot, a karbantartó és repülőgép-javító ágazat 11 milliárdot, a repülőterek pedig tíz milliárdot szeretnének a kormányzat részéről segítségként megkapni, hogy ne omoljanak össze a beszállítói láncok, ne okozzon többmilliós munkanélküliséget a járvány: hírek szerint a kért összegeket hitelként tudja majd biztosítani Washington.

Az elemzés erősen kritizálja, hogy például a Boeing majdnem annyit fizetett a részvényeseinek az elmúlt években, mint amennyit most támogatásként szeretne. Ugyanakkor ezt a világkereskedelem és a globális kapcsolatok számára létfontosságú ágazatot nem lehet, nem szabadna „kivéreztetni”, ez a cikk szerint nem reális opció. Az iparág kilábol ebből a válságból is, és ismét prosperálni fog, állítja az elemzés. Egy iparági szakértő ehhez azt fűzte hozzá: ugyanabban a csónakban ülünk, az Egyesült Államok, Európa és Ázsia közösen kell, hogy dolgozzon a gazdaság megmentésén, egyetlen nemzet sem éli túl a válságot individuális lépésekkel.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!