Memorandum az ipolytarnóci vonal felélesztéséért

A dokumentum létrejöttének oka Lázár János építési és közlekedési miniszter nyilatkozata, mely szerint decemberben újratárgyalják az augusztusban leállított személyforgalmú tíz mellékvonal helyzetét.

A Civitas Fortissima Kör és az Ipoly Táj Területfejlesztési Társulás a napokban tartott gazdasági konferenciát, melyen a résztvevők (önkormányzatok, egyesületek, polgárok az Ipoly két partján) egy memorandumot fogadtak el a 78-as számú Galgamácsa–Balassagyarmat–Ipolytarnóc országhatár vasútvonal Balassagyarmat–Ipolytarnóc szakaszán 2023. augusztus 1-je óta szünetelő személyforgalom újraindítása érdekében.

A memorandumhoz bárki csatlakozhat, aki letölti, kinyomtatja és aláírja az alábbi petíciót, majd eljuttatja a balassagyarmati Városháza titkárságára vagy szkennelve a pmester@balassagyarmat.hu email-címre.

Az együttműködés tíz pontba foglalta össze azon okokat, melyek alapján a személyforgalom visszaállítását kérik:

• A térség gazdasági érdeke a rendszerváltás óta még inkább felerősödött, hogy a megépítésekor az Ipoly-völgy ütőerét jelentő vasútvonal a felvidéki Losonc (Lučenec) és Ipolyság (Šahy) között személy- és teherforgalom szempontjából teljes hosszban újra használható legyen. Azt kérik, hogy az eddig elkészített tanulmányok után folytatódjon érdemi egyeztetés a vasútvonal felélesztéséről. Ennek megfelelően a MÁV-Start Zrt. és szlovák partnere, a Železničná spoločnosť Slovensko a.s. (ŽSSK) idén nyáron lezajlott egyeztetései is folytatódjanak az ipolytarnóci határátmenetet használó nemzetközi személyszállítás újraindítása céljából. Sajnos harminc éve nem folyik semmilyen szlovák–magyar helyközi, menetrend szerinti személyszállítás a térségben, habár erre a munkaerő-mobilitás és a városok vonzáskörzete miatt is jelentős igény mutatkozna.
• A Balassagyarmat–Ipolytarnóc szakasz különleges helyzete, hogy államközi egyezmény alapján Ipolytarnóc és Nógrádszakál között szlovák vasúti átmenő – úgynevezett péage – forgalom zajlik. A forgalom fenntartásához a szükséges személyzetet a szolgálati helyeken fenn kell tartani, ezért is értelmetlen a vasúti személyforgalom szüneteltetése.
• Budapest egyre bővülő agglomerációs térsége Nógrád vármegye nyugati részét is elérte déli irányból. Ez érinti a 75-ös és a 78-as vasútvonalakat, amelyek a főváros elővárosi forgalmának északi ráhordói. A meglévő vasúthálózat a térség közlekedési rendszerének szerves része, melyre a jövőben még inkább igény lesz az egyre zsúfoltabb közúti közlekedés okán.
• A Balassagyarmat–Ipolytarnóc szakaszt hamarosan három Ipoly-híd köti majd össze Szlovákiával. A műtárgyak újra fogják éleszteni az Ipoly-völgy korábbi összetett közlekedési rendszerét, a folyamatból a gerincet jelentő vasúti személyszállítás kivonása kontraproduktív.
• A vasúti személyszállítás leállítása már most is jelentős életminőség-romlást eredményezett: a nagy csomagok vagy babakocsik szállítása problémás, rosszabb esetben nem is lehetséges. A vasút ökológiai előnyei így elvesztek.
• A vonatok helyett közlekedő autóbuszokon sem a csoportos utazás, sem pedig az egyéni vagy csoportos kerékpárszállítás nem lehetséges. Ez nagy hátrányt jelent a térség idegenforgalmának, kiváltképp az utóbbi években látványosan fejlődő kerékpáros turizmus szempontjából. A lépés Magyarországon az Ipoly folyó felső szakasza, a Páris-patak völgye és az Európa Diplomás ipolytarnóci ősmaradványok, Szlovákiában pedig a rappi gyógyfürdő vagy Losonc elérhetőségét, látogatottságát is jelentős mértékben rontja.
• Az alacsony utasszám elsődleges oka a nem megfelelő, 2012-ben megritkított menetrend, valamint a vasúti járművek és az állomások egyre romló színvonala. A személyforgalom visszaállításával egyidejűleg meg kell szüntetni a vonatokkal párhuzamosan vagy szinte azonos időben közlekedő autóbuszjáratokat. A két közlekedési ágnak egymást kiegészítve kell működnie, a csatlakozásoknak pedig egymáshoz kell igazodniuk. A szerelvények műszaki állapotát helyre kell hozni, az állomásokat pedig meg kell szépíteni.
• A vasúti pálya fenntartására legalább annyit kellene költeni, hogy annak állapota ne romoljon tovább, és ha van rá lehetőség, történjenek felújítások.
• Ha a MÁV-Start képtelen a vasútvonal közszolgáltatási feladatait ellátni, akkor minél hamarabb, akár kísérletképpen is – hiszen a nyugat-nógrádi vasúthálózat mindig is a kísérletek terepének számított – vonjanak be más szolgáltatót a közszolgálat ellátásába.
• Trianon óta az Ipoly-völgy mindkét oldala perifériára szorult a korábbi státuszához képest. A kettészakított térség csak az uniós csatlakozással indulhatott el újra a fejlődés útján, melyet óriási hiba lenne akadályozni egy 127 éve meglévő közlekedési folyosó további csonkolásával.

(Nyitóképünkön Nógrádszakálon pihen és fordul egy Bz-motor a júniusi esőzés miatt kialakult alámosás okán. Vajon fog még járni személyvonat Ipolytarnócon? Fotó: Vörös Attila)