Újabb környezeti engedélyt szerzett meg a Rail Baltica

A Balti-térséget az európai vasúthálózattal összekötni tervezett nagysebességű vasútvonal egyik észtországi szakasza kapott zöld jelzést.

A Rail Baltica észtországi részét összesen nyolc szakaszra osztották fel. Ezek közül az ötödik, a Rapla megyében található Hagudi állomástól a Rapla és Pärnu megyék határáig vezető, 39,3 kilométer hosszú szakasz szerezte meg most a Műszaki Szabályozó Hivataltól (TTJA) a környezeti hatásvizsgálati megfelelőséget. Ennek értelmében a nagysebességű pálya Észtországban építendő részének már több mint a fele megfelel az előírásoknak.

A megyehatártól a Pärnu megyében található Tootsi vasútállomásig futó, tizenhat kilométeres szakasz is nemrég szerezte meg a környezeti engedélyt. Ennél a szakasznál a tervezőknek jelentős méretű zöldterületeket kellett kiemelten figyelembe venni. Ennek érdekében három vadátjáró viadukt épül majd meg a következő évek során. A közelmúltban végzett értékelés másik kulcsfontosságú eleme a vízgazdálkodás volt, mivel a töltések és az árkok építése a közeli Taarikõnnu természetvédelmi területet is érintheti.

A nagysebességű Rail Baltica a három balti államon, Észtországon, Lettországon és Litvánián vezet majd keresztül, Lengyelországig. Az 5,8 milliárd euró (cirka 2200 milliárd forint) költségűre becsült, 870 kilométer hosszú pálya létfontosságú összeköttetést fog jelenteni a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő közlekedési folyosóján. Bár a Balti-térség vasúthálózatát alapvetően a posztszovjet, 1520 milliméteres széles rendszer alapján hozták létre, a Rail Baltica az európai szabvány, 1435 milliméteres normál nyomtávval épül meg. A kétvágányú pályán a tehervonatok akár százhúsz kilométer per órás tempóval haladhatnak majd, a személyszállító vonatok pedig kétszázötvennel száguldhatnak – számol be a Rail Tech.

(Nyitóképünk képrészlet a Rail Baltica észtországi részének látványtervéből. Kép forrása: railtech.com)