Nemzetközi együttműködésben valósulhat meg a Rail Baltica villamosítása

A 870 kilométernyi nagysebességű vonal betáplálásának kiépítése a világ valaha volt legnagyobb villamosítási beruházása.

Töretlenül halad előre az alapvetően Észtországot, Lettországot és Litvániát felfűző, a Baltikumot Közép-Európával nagysebességű pályán összekötni tervezett Rail Baltica projekt. Győztest hirdettek a 2021 áprilisában elindított villamosítási tenderen: az FS Italiane Grouphoz tartozó, olasz Italferr, a német Deutsche Bahn (DB) és a spanyol Idom konzorciuma öt év alatt, 2026-ra valósíthatja meg a fejlesztést az új építésű pályán. Az üzlet értéke 25 millió euró, vagyis közel kilencmilliárd forint. A tervezésért, az ajánlatok előkészítéséért, az ügyfeleknek nyújtott technikai segítségnyújtásért, valamint a villamosítási munkálatok irányításáért az olasz fél felel.

A villamosítás során természetesen nemcsak a felsővezeték és a tartóoszlopok épülnek majd ki: létrehoznak számos alállomást, valamint az ellenőrző és irányító rendszert, hogy a vonatok energiaszükségletének megfelelő feszültségszint álljon rendelkezésre. Az infrastruktúra energiaellátásának módját is megváltoztatják annak érdekében, hogy a nagysebességű közlekedéshez szükséges jelző- és biztosítóberendezések megfelelően működjenek.

A beruházás két szakaszban fog zajlani. Az első fázis során a konzorcium elvégzi a szükséges műszaki tanulmányokat, például az energiaellátó alrendszer szoftveres szimulációját. Továbbá javaslatot tesznek az energiaellátási alrendszer műszaki felépítésére, valamint a kidolgozott kivitelezési szerződések műszaki specifikációjára. A második fázis során a konzorcium felügyeli majd a tervezési és kivitelezési munkálatok megvalósítását.

Az 5,8 milliárd euró, vagyis körülbelül 2000 milliárd forint összköltségű Rail Baltica gigaberuházást az RB Rail AS kormányközi ügynökség irányítja; a projektet 85 százalékban eurós forrásokból finanszírozzák. A fejlesztés során 870 kilométernyi új, átjárható, kétvágányú, maximum 249 kilométer per órás tempóval használható, nagysebességű vasúti pálya épül ki, melyen személy- és teherszállítás egyaránt zajlik majd – a tehervonatok legnagyobb engedélyezett sebessége százhúsz kilométer per óra lesz. A Baltikum országait összekötő hálózat hét vasútállomást (Észtországban Tallinnt és Pärnut, Lettországban Rigát és a rigai repülőteret, Litvániában Panevezyst, Kaunast és Vilniust), valamint három új, multimodális terminált fűz majd fel, továbbá összeköttetéseket nyújt majd kikötők és repülőterek felé is. A Rail Baltica északi irányban Tallinntól egy tenger alatti alagúttal a finn főváros Helsinkiig, déli irányban pedig a meglévő lengyel vasúthálózatot használva Varsóig fog nyúlni – a végső cél Helsinki és Berlin összekötése legalább százhatvanas pályán. Az Észtországban 213 kilométernyi, Lettországban 265 kilométernyi, Litvániában pedig 392 kilométernyi vasúti szakaszon az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszer (ERTMS) teszi majd lehetővé a kétszázötvenes száguldást – számol be a Rail Freight.

A Rail Baltica egyik fontos logisztikai csomópontja lesz majd a litvániai Kaunas. A hálózat lengyelországi folytatásának egy részét egy lengyel–kínai konzorcium fejlesztheti: a 71 kilométeres Czyżew–Białystok szakaszon százhatvan lesz az engedélyezett maximális sebesség, a vágánygeometria azonban lehetővé teszi majd a kétszázas tempót is. Az európai emelt- és nagysebességű vasúthálózatba Varsónál kapcsolódik majd be a Rail Baltica; a lengyelek jelenleg a Varsó és a Balti-tenger partján fekvő Gdynia közötti vonalon emelik kétszáz kilométer per órára a tempót az ERTMS kiépítésével.

(Nyitókép forrása: Rail Freight)