Blog

Rövid budapesti vendégszereplés után vissztértem a napfény városába.

Rossz döntések, rossz partnerek. Konszenzusos döntések kontra tekintélyelvűség. Királyi-e még a légitársaság?

A prágai főpályaudvaron művészsarok is van. Smetana művének dallamát már nemcsak a hangosbemondóból hallhatjuk.

Az iskolában az utolsó 6 hétben a dízelmozdony alapjaival és az új európai vonatbefolyásoló rendszerrel foglalkoztunk, közben pedig visszaemlékeztem arra a napra is, hogy nem is olyan rég... De már mindjárt itt a vég, nagyon kevés van hátra a tanfolyamból.

Szép nyári nap volt. Késett a villamos. Volt idő (k)alaposan szemügyre venni a megállót, s a környéket.

Birodalmi hálózat birodalom nélkül. A Swissair átterelő hadműveletei és a diszkontok szorítása. A 13 pontos b-betű.

Nem volt egyszerű lefotózni, de nem tudott meglépni a fotósok elől a világ leggyorsabb mozdonya.

Ritty-rotty, ezt mondja, legalábbis, ha köd van.

Tíz óra tétlenség után jött a nagyszemű Gagarin, megérte a várakozás!

A Hatvan–Szolnok vonalon mindenképp, ahol a felújított Bhv-k helyett régi társaik járnak.

A napfény városa egy ifjú titán szemszögéből: Hont Ferenc utcai mélyvíz, egyre szaporodó Skodák, és sok-sok ZIU-9.

A 2012-es lengyel–ukrán rendezésű foci Eb idején számos matricás mozdony dolgozott Lengyelországban. A legszebb lefotózásához nem volt elég egy kirándulás Varsóba.

Hosszabb időre leállt a segélygépre szorult 133-as Csörgő.

Láthatunk még néha a jászberényi tolatóson Púpost, főleg ha a somoskői átmeneten is van tehervonat.

Fotózás sajátépítésű hóbuckáról a lajosmizsei vonalon.