A modális váltás jelenlegi politikájának létjogosultsága a zéró emissziójú teherautók korában
Az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének tanulmány újraértékeli az Európai Unió modális váltási politikáinak relevanciáját a technológiai változások révén átalakuló, gyorsan fejlődő áruszállítási rendszer kontextusában. Elöljáróban: önmagában a modális váltást nem szabad célként követni.
A zéró (helyi) kibocsátású teherautók és a digitális innovációk megjelenésével az uniós áruszállítási politikának el kell mozdulnia arról az álláspontról, hogy a modális váltást önmagában kezelje célként. Helyette a kiegyensúlyozott, adatvezérelt és módsemleges megközelítést kell alkalmaznia – áll a gépjárműgyártó szövetség, az ACEA tanulmányában.
A forrásként felhasznált szakirodalom áttekintése, az adatelemzés és a szakértői interjúk alapján a dokumentum megállapítja, hogy a hagyományos, a modális váltásra fókuszáló politikáknak korlátozott hatásuk volt. A közúti árufuvarozás továbbra is dominál az európai áruszállításban, miközben a vasút stagnált, vagy csak szerény mértékben fejlődött, a belvízi hajóutak szállítási részesedése pedig csökkent.
Kiderül az elemzésből az is, hogy az egyes szállítási módok költségszerkezet jelentősen eltérő. A vasúti közlekedésben a tőke-, a közútiban az alkalmazott költségek dominálnak. Ahogy a jelenleg még jórészt belsőégésű hajtásláncokat használó közúti áruszállítás átáll a nulla kibocsátású járművekre, az alacsonyabb energiaárak csökkenthetik a teljes fenntartási költséget, továbbá az elenyésző emisszió, a légszennyezés és a zaj csillapításával lefaraghatja a vasúttal szemben jelenleg fennálló karbonlábnyom különbséget.
Megállapítja a European Automobile Manufacturers' Association tanulmánya azt is, hogy a vasúti infrastruktúrába történő nagyszabású beruházások gyakran korlátozták az üzemeltetési keresztmetszeteket, az elégtelen számú terminál, továbbá a kritikus, a határokon átnyúló koordináció. Ugyanakkor a modális váltási célok és a támogatási rendszerek gyakran irreális célkitűzésnek, túlontúl összetettnek, bonyolultnak, nehezen megvalósíthatónak bizonyultak, és mindez korlátozta hatékonyságukat.
Az olyan technológiai fejlesztések, mint a digitalizáció, az automatizálás és a mesterséges intelligencia, várhatóan tovább formálják majd az áruszállítás arculatát, és erősítik a közúti szállítás versenyképességét. Mindeközben a vasúton véget nem érő fejlesztésekre lesz szükség az infrastruktúra, a forgalomirányítás és a digitális integráció terén a szolgáltatás megbízhatóságának fenntartása érdekében.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a modális váltást nem szabad önmagában célként követni. Ehelyett a politikának a külső költségek, az externáliák méltányos árképzésére kell összpontosítania minden közlekedési mód esetében, és olyan piacvezérelt megoldásokat indokolt lehetővé tennie, amelyek a hatékonyságot és a fenntarthatóságot szolgálják.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
