A Naprepülő átkelt az Atlanti-óceánon!

A vártnál gyorsabban, 90 helyett egészen pontosan 71 óra nyolc perc, vagyis kevesebb, mint három nap alatt sikerült a Naprepülő átkelése az Atlanti-óceánon, a Solar Impulse 2 magyar idő szerint a reggeli órákban szállt le Sevillában.

Az érkezés formabontóra sikerült, hiszen a gép eddig rendszerint kivárta az adott célreptér körzetében a földet éréssel az éjszakai órákat, amikor a forgalom gyenge. A landolás akkor is nagyon látványos, amint a teljes ledes világítással repülő gép méltóságteljes lassúsággal betont fog. Most azonban, tekintettel a reptér kisebb terhelésére, az esemény jelentőségére, valamint a remek látási viszonyokra, a Naprepülő reggel szállt le, és a gépet a spanyol légierő bemutató csoportja fogadta: a Patrulla Aguila, persze megfelelő távolságban a turbulenciára érzékeny, törékeny géptől, nemzeti színű füsttel húzott át a sevillai légtéren. Ilyen fogadtatásban sem volt még része a Naprepülőnek a földkörüli út folyamán.

Mint arról beszámoltunk, a gép és soros pilótája, Bertrand Piccard hétfőre virradó éjszaka New Yorkban még egy legalább négynapos útra készülődve emelkedett el a JFK betonjáról. A csapat meglehetősen óvatosan nyilatkozott az esélyekről, és a netes közlemények sűrűn emlegették az átkelés kockázatait, legalábbis azokat a tényezőket, amelyek nehezíthetik az utat Európáig. Ehhez képest a repülés meglepően simán zajlott, ami elsősorban azokat a szakértőket dicséri, akik a nem túl könnyen előre jelezhető atlanti időjárás változásai közepette megtalálták a megfelelő, csendes „rést” a nagy víz feletti repüléshez.

Persze így sem ment minden teljesen zökkenőmentesen. A gép az Azori-szigetek körzetében találkozott erős turbulenciával, 44 órányi repülés után Piccardnak szüksége volt némi nappali pihenőre is, mert éjszaka nem tudott aludni a rázós szakaszon. Egyébként gyaníthatóan a biztonságos tervezés volt a szigetek útba ejtése, mert noha arrafelé a levegő mindig turbulens, egy esetleges kényszerleszálláshoz mégiscsak jobb helyszín, mint a nyílt óceán.

A Solar Impulse végül ezen az akadályon is túljutott, és a hidegfront felett átrepülve két nap és húsz órányi repülés után érte el az európai partokat, majd még sötétben kezdte meg a süllyedést a 25 ezer láb körüli csúcsmagasságból Sevilla felé.

Mindenesetre a legnehezebb részei az útnak, a Csendes- és az Atlanti-óceán, már a Piccard–Borschberg páros mögött van már, hosszú tengeri átkelések nem lesznek, persze a Fööldközi-tenger és a sivatagok fölött sem mindig tökéletes az időjárás, de nyilván most már a helyzetnek megfelelően lehet meghatározni a szakaszokat egészen az érkezésig a földkörüli repülés kiinduló pontjába, Abu Dhabiba, ahonnan tavaly márciusban elindult a Solar Impulse 2.

Egyelőre tehát csak a végcél ismert, az odáig tartó út utolsó részletei és a földkörüli út zárásának időpontja tehát még nem, de egy biztos: a feladat most már biztosan teljesíthető. A gép a Sevillában felállított mobil hangárban pihen, a többnapos repülések után mindig szükséges az alaposabb átvizsgálás.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!