Új támogatási rendszer bevezetését javasolja a vasúti árufuvarozásban a HUPRA
A Hungrail október elején tartott Magyar Vasút konferenciáján pályavasúti kérdések is felmerültek. A MÁV Zrt. javaslata szerint a HHD bizonyos szempontok szerinti mérséklésével ösztönöznék a vasútvállalatokat forgalmaik növelésére. A magánvasúti érdekképviseletet kérdeztünk a javaslat fogadtatásáról.
Aggasztónak tartja a MÁV azt a negatív tendenciát, ami az elmúlt három évben indult, és az árufuvarozás bruttótonna-kilométer teljesítményének tíz százalékos csökkenéséhez vezetett. A tendencia megfordítása érdekében a vasúttársaság javaslatot dolgozott ki, aminek a lényege: az egyes árufuvarozó vasútvállalatoknak a díjszámítás alapjául szolgáló terv feletti teljesítményért a jövőben nem számítanának fel hálózat-hozzáférési díjat (HHD), ezzel is ösztönözve azt, hogy további teljesítményeket hozzanak a vasútra.
Ez a díjmentesség olyan alapszolgáltatásokat, mint például a menetvonal-biztosítást, a közlekedtetés díját, a bruttótonna-kilométer alapú díjat, valamint a felsővezeték-használati díjat érintené. Nem vonatkozik ugyanakkor a járulékos szolgáltatásokra, mint például az állomás használata, a távközlési szolgáltatás és karbantartás igénybe vétele.
Az iho a hír hallatán a HUPRA Magyar Magánvasúti Érdekvédelmi Szövetség háromtagú elnökségéhez fordult, hogy értékelje a fejleményeket.
Schöberl Péter, Spellenberg Gábor és Varga Botond válaszlevelükben kifejtette, alapvetően minden olyan eszköz mellett kiállnak, amely elősegíti a számos szempontból hátrányosan érintett vasúti árufuvarozás versenyképességét. Örülnének azonban annak, ha ezeket a javaslatokat szélesebb szakmai körökben is meg lehetne vitatni, így elkerülhetők lennének azok a helyzetek, amikor a javaslatok nem, vagy csak részben érik el a céljukat. Észrevételik kiderülnek a kérdéseinkre adott válaszokból.
- Megítélésük szerint a javaslat a gyakorlatba való átültetésének a vonzata valóban az érdemi teljesítmény-javulás lenne?
- A támogatás szándéka üdvözítő, tartalma szerint a célját, az áruforgalmak vasútra terelését azonban valószínűsíthetően nem, vagy csak részben fogja beteljesíteni. A hivatkozott javaslat ugyanis tervekhez viszonyítana, viszont kifejezetten a tervezhetőség nem jelenik meg benne, olyan feltételezésekkel él, amelyeket a fuvaroztatók nem tudnak megbecsülni, így forgalmaikat nem is tudják úgy tervezni, hogy egy jövőbeli időpontban elérnek egy adott fuvarozott mennyiséget, és ennek köszönhetően valamilyen szintű kedvezményre lesznek jogosultak. A folyamat fordítva működik a piacon: amennyiben a fuvaroztató számára előre tervezhetően, időben és a támogatás összegében is kedvezőbb lesz a fuvarok lebonyolítása, úgy elvárható, hogy a vasúton továbbított árumennyiség is növekedni fog. Mindazonáltal nagyon nehéz egy adott forgalomról megállapítani, hogy az valóban új, az elmúlt évtizedekben az erre irányuló törekvések nem is vezettek eredményre. Javasoljuk a szakmai érdekképviseletek bevonását, hogy egy új, az eddigi kedvezményezési rendszereket – beleértve az egyeskocsi-fuvarozást is – leváltó, a piac valódi igényeit tükröző, és valóban forgalom növekedését generáló rendszer jöhessen létre.
- Mekkora mértékű előrelépést tudnak elképzelni? Hogyan látják, az összes piaci szereplő képes lehet a „díjszámítás alapjául szolgáló terv feletti teljesítményre”?
- A piac számára definiálhatatlan a „díjszámítás alapjául szolgáló terv feletti teljesítmény“ fogalma. Az általunk a fentiekben javasolt egyeztetés eredményeképpen kialakítható az új forgalmak közös, szükséges mértékig transzparens monitorozása, amelynek köszönhetően precízen mérhető lenne a változás is. Ennek a megoldásnak előnye lenne, hogy amennyiben elsőre még nem is találjuk meg a tökéletes megoldást, úgy egy pontos mérés mellet folyamatosan alakítható lenne a rendszer.
- A HUPRÁ-t annak idején azért hozták létre, hogy a szabályozási környezet piacbarátabbá és versenyképesebbé tétele révén a tagvállalatok közös érdekeit képviseljék. Változott azóta – netán előnyére – a helyzet, a szabályozási környezet? Melyik az a terület, amit jelen helyzetben a legfontosabb, megoldandó/felszámolandó problémagócnak tartanak?
- A HUPRA azért jött létre, mert a magántulajdonban levő vasúti vállalatok érdekeit a meglevő képviseletek nem elég hangsúlyosan képviselték. Ez érthető, amennyiben az aktuális piaci részesedésekre gondolunk, de ha az európai tendenciákat nézzük – például Németországban a magántulajdonban lévő vasúti társaságok piaci részesedése már ötven százalék feletti –, akkor látszik, hogy a piac merre tart. Fiatal szervezetként még a munkánk elején tartunk, de már felvettük a kapcsolatot a törvényhozókkal, infrastruktúra-szolgáltatóval és más szakmai szervezetekkel is, adott esetekben együttműködési megállapodások is születtek. Ezek keretében már rendezvényekre is sor került, mint például a HUPRA és a VAPE Vasúti Pályahasználók Egyesülete közös szakmai napjára, ahol szakmai előadások mellett számos olyan kérdést sikerült megvitatni, melyek eddig nem a megfelelő hangsúllyal szerepeltek a vasúti piac napirendjén. Megalakultak továbbá munkacsoportjaink a következő szakmai témakörökben is: üzemeltetési kérdések, képzés és szabályozás, infrastrukturális kérdések, gördülő-állomány, valamint vasúti támogatások. Jelenleg ezeket a témákat tartjuk a legfontosabb megoldandó kérdéseknek.
Az említett konferencián a kérdésben felszólaló Urvald Krisztián, a MÁV pályavasúti szolgáltatási igazgatója az áruk vasútra terelésével összefüggésben azt is kijelentette, javaslataik csupán a vasútvállalatokkal közös gondolkodás legelejét képezhetik.
Nyitóképünkön: a HUPRA-tag Magyar Vasúti Áruszállító (MVÁ) Kft. két Kocúrja húz rakott gabonás szerelvényt Pörböly és Bátaszék között (fotók: Vörös Attila)
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!