A220: az első kötés, rögön egy nagy üzlet!

Alig néhány órával azután, hogy az Airbus hivatalosan is besorolta A220-100 és 300 néven a kanadai Bombardier Cseries típusait, máris bejelentették az első nagybani eladást. A vevő az az amerikai diszkontcég, a JetBlue, amely eddig is az európai gyártó egyik legfontosabb amerikai légitársaság-partnere volt, jelenleg 187 A320-ast és 321-est repültet, valamint hatvan Embraer E-190-est – nos utóbbiakat 2020-tól kezdi kisorolni a flottájából, amikor a mostani szándéknyilatkozat szerint megkezdi az A220-asok átvételét.

A kiadott közlemény ezt konkrétan nem mondja ki, de valószínű, hogy a JetBlue lesz az Egyesült Államokban készülő A220-asok bevezető légitársasága: az eredeti kanadai gyártóközpontban ugyan nyilván tovább zajlanak az összeszerelések, de a 220-as szolgálatba állítási dátuma egybeesik azzal az ígérettel, miszerint ugyanebben az évben bocsájtja ki első gépét az Airbus alabamai Mobile-ban létesítendő, 220-asokat készítő új összeszerelő sora.

Az Airbus és a jetBlue szokásos főnöki nyilatkozatai elsősorban azt emelik ki a gép rendkívül jó gazdaságossági paraméterei mellett, hogy a típus beállítása a mostani E-190-esekhez képest jóval nagyobb rugalmasságot jelent. A társaság egyik főnöke szerint a valamivel nagyobb gépek beállítása azért is szükséges, mert az E-190-esekkel repült vonalakon sokszor lenne szükség több utas elszállítására, mint amennyi a brazil gyártású gépekben elfér. A 220-as hatótávolsága lehetővé teszi új transzkontinentális járatok lerepülését, ami pedig a gazdaságosságot illeti, az E-190-esek teszik ki a légitársaság teljes kapacitásának 11 százalékát. A teljes üzemeltetési költségek húsz százalékát kell erre a hatvan gépre fordítani.

A társaság vezetői hangsúlyozzák, hogy ezen paraméterek alapján döntöttek elsősorban a 220-asok megvásárlásáról, nem pedig azért, mert a típus Airbus-gyártmánnyá vált. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy a 220-asok hajtóműve ugyanaz a Pratt & Whitney GTF rendszerű típus, mint amivel a JetBlue eddig megrendelt neo-320-asait és 321-eseit szerelik majd. Noha valójában két eltérő típusnak számít a 220-as és a 320-as család, de a gyártási és karbantartási háttér, amit immár mindkettőre az Airbus garantál, nyilván megint csak fontos tényező lehetett a döntésben. Persze lehet, hogy más is közrejátszott: a közleményekben még listaáron sem szerepel az üzlet értéke, semmiképp sem lehet tudni tehát, hogy a példányonkénti árból a megállapodás érdekében mennyit engedett a gyártó.

Az üzlet bejelentése egyébként felfogható a nagy amerikai versenytársnak küldött üzenetként is. A nagyobb kapacitás és hatótávolság szükségletére ugyanis akár az Embraer új, modernizált E-Jet2 sorozatának valamelyik altípusa is jó válasz lehetett volna, tehát ha az amúgy nem túl koros, tíz év körüli 190-eseket vadonatúj, javított paraméterekkel felruházott Embraerekkel váltják le. Azonban a Boeing a jelek szerint hamarosan hasonló konfigurációban épp a brazil gyártóval alakít ki majd közös céget a regionális utasszállítók további fejlesztésére, gyártására, mint ahogy a Bombardier és az Airbus alapította meg a maguk vállalkozását a CSeries-sorozat mögé. Vagyis mintha az Airbus-féle üzenet már most a leendő Boeing-Embraer-féle közös vállalkozás feletti fölényt hirdetné az A220-as első kötésével.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!