Antonov Airlines: költözés Lipcsébe

Öt An-124-essel folytathatja a légitársaság. De a legnagyobb kérdés: túléli-e egyik adminisztrációs központja, technológiai dokumentációja pusztulását maga az Antonov, a tervező iroda és gyártó bázis?

A kizárólag légi áruszállítással foglalkozó légitársaság, amely a tisztán cargo-profilú európai légicégek között változatlanul az egyik legjelentősebb, arra a reptérre költözik, amely már eddig is fontos szerepet töltött be az életében, ez volt a központja az Antonov Logistics alvállalatnak, és sokszor volt a légitársaság gépeinek rakodóhelye.

Lipcse utoljára akkor került a figyelem középpontjába, amikor arról volt szó, milyen előzményei voltak a légitársaság büszkesége, „zászlóshajója”, a hathajtóműves Mrija pusztulásának a háború első napjaiban. Mint erről beszámoltunk, Dmitro Antonov, az alapító névrokona, a cég pilótája, nyilatkozatában a vállalat vezetését okolta a világ legnagyobb repülőgépe elvesztéséért, mert a NATO épp a lipcsei vállalaton keresztül figyelmeztette az Antonov csoportot, még a háború kitörése előtt hetekkel, hogy menekítse a gépet, meg nyilván más ott parkoló gépét Lipcsébe, amit az Antonov főkökei nem hajtottak végre. A nyilatkozatot a maga módján alátámasztotta néhány nappal később, hogy az Ukroboronprom ukrán védelmi-ipari konszern menesztette az Antonov-vezért.

Az 1989-ben alapított Antonov Airlines flottája a háborúig az egyetlen és egyedülálló Mrija mellett az ugyancsak hatalmas, de „csak” négyhajtóműves An-124-esből állt, amelyből hét példányt üzemeltetett, ezeken kívül egy An-22-es, két An-12-es, egy An-26-os és egy An-74-es volt része a gépparknak.

A Hosztomeli repülőtér elleni támadás nyomán az Antonov beszámolója szerint a 225-ös mellett megsemmisült az An-74-es és egy 26-os és An-28-as, egyelőre vizsgálják a szintén a megtámadott reptéren lévő egyik An-124 és a ritka, a hatvanas évekből származó, ugyancsak hatalmas An-22-es Anteus – a világ legnagyobb légcsavaros-gázturbinás repülőgépe – állapotát. Ezek ugyan kisebb kaliberű fegyverekből a helyszíni felvételek szerint bőven kaptak találatot, de úgy tűnik, nem érte őket helyrehozhatatlan szerkezeti károsodás, kérdés persze, megéri-e a költségeket a várhatóan hosszan tartó javításuk.

És persze az is kérdés, van-e kapacitás, emberi erőforrás és alkatrész ahhoz, hogy a sérült példányokat ismét repülőképessé tegyék. Ne felejtsük el, a Lipcsébe költözés kapcsán az Antonov Airlines került a hírekbe, és egyelőre alig esett szó magáról az Antonov csoportól, amelynek Hosztomeli volt az egyik fontos gyártó bázisa. De, ami még fontosabb, egy a helyszínen készült videó szerint a tervezőiroda szinte teljes anyaga, a típusok dokumentációja, a nagyvállalat agya és lelke is megsemmisült a kiégett épületekben, amelyek legalább olyan súlyos károkat szenvedtek, mint a hangárok.

Bár az utóbbi években nem kápráztatott el az Antonov igazán sikeres újdonságokkal, az egyetemes aviatika szempontjából tehát mégis az a nagy kérdés, életben marad-e,  - egyik legfontosabb központja megsemmisülése után - maga a jelentős, nagy hagyományokkkal rendelkező tervező- és repülőgépgyártó vállalat. Erről kevesebbet tudunk, mint az Antonov Airlines helyzetéről.  

A légitársaság költözése tehát biztonságos hátteret nyújt a jelenleg végülis csak öt An-124-esre csökkent flottának, ezek a gépek egyébként eddig sem pihentek, nemzetközi sőt, interkontinentális feladatokat is teljesítettek, illetve a háborúval kapcsolatos szállításokat repültek, humanitárius célokra szolgáló, de nyilván más, fegyverzetet vagy katonai felszerelést tartalmazó rakományokkal.

A megmaradt gépek tehát épp azért maradtak meg, mert az orosz támadás idején nem voltak Hosztomeli repülőterén, ezzel együtt hatalmas logisztikai feladatnak Ígérkezik pláne a háborús körülmények között, a légitársaság további működtetéséhez szükséges felszerelések, dokumentáció, tartalék-alkatrészek, a személyi állomány és egyebek áttelepítése Kijevből, annak ellenére, hogy az orosz csapatok már visszahúzódtak az ukrán főváros környékéről.