Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv 2026–2035: és mi lesz a fenntartással?
A terv előterjesztői erről az elemről nem tettek említést.
„Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok!” Petőfi Sándor sokat idézett versének lelkesítő sorai jutnak az eszébe sokaknak, amikor látják azt a lendületes tenni akarást, ami mai magyar közlekedéspolitikai irányvonalat jellemzi.
Az új Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv hangsúlyos célja, hogy olyan fejlődési pályára állítsa (pdf) a magyar vasúti közlekedést, amin a közép-európai térségben például Ausztria és Svájc is jár már évtizedek óta. A vasút nem gazdag országok hóbortja, hanem éppen a gazdagodásuk egyik alapja. Ezt ismerte fel gróf Széchenyi István is, amikor 1848-ban megjelent, Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül című munkájában az akkori Magyarország fejlődésének meghatározó elemét a vasútban látta.
Az elmúlt 180 évben a magyar vasút sok vihar élt már át, a kiépítést fékezte tőzsdekrach, pályahálózatát szabdalta békeszerződés, rombolta háború, fejlődését akadályozta a céltalanság.
A vasút egy olyan összetett, többszintű hálózati rendszer, amelyben minden részelem – pálya, állomás, jármű, szolgáltatás – magában is bonyolult működésű struktúra. Ezen elemek fejlesztése több évtizedes előrelátást, stratégiai és rendszer szintű gondolkodást igénylő feladat. Ezt ismerte fel Svájc és Ausztria is és alkalmazta a vasúti stratégiái (Svájc: Bahn 2000; Ausztria: Zielnetz 2025+) megalkotása során.
Mind a svájci menetrend alapú tervezés, aminek a sűrű, országos szinten összehangolt ütemes menetrendet köszönhetik az alpesi ország lakói, mind az osztrák vasúti rendszermegfelelőségi kritériumrendszer szükséges eszköze egy korszerű vasút megalkotásának.
A közlekedés és része a vasút fejlesztése és működése egy drága dolog, ami még drágábbá tud válni akkor, ha nincs a tervek mögött megfelelő finanszírozási rendszer. Svájcban ezt szolgálja az úgynevezett Vasúti Alap, amely több éves stabil forrást biztosít, mind a rendszerelemek fejlesztéséhez, mind azok fenntartásához is.
A fenntartás ugyanannyira fontos – és sokba kerülő – eleme a vasúti rendszer megfelelő működésének, mint a fejlesztés: biztosítja a megbízhatóságot, a biztonságot és a fejlesztések lépésről lépésre való megvalósítását.
A kiadott Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek jelenleg nem része a fenntartás, ám mind finanszírozási, mind tervezési, mind gépi-emberi erőforrás oldalon szükséges, hogy beépüljön abba egy ilyen elem. Amikor több ezer milliárdot költ Magyarország vasútra, legyen az jármű, pálya, állomásépület, akkor nem hagyhatja, hogy ezen elemek az évek során ebek harmincadjára jussanak, amint az látható volt az elmúlt évtizedekben.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
