Berlin-Südkreuz: új kamerarendszer
A berlini S-Bahn Südkreuz-állomásán rajtol el az ellenőrzőkamerák új generációja. A készülék arcfelismerő képességgel rendelkezik, az intézkedést viták övezik. A helyszín nem véletlen, az egykori Papestrasse-megálló helyén épült állomáskomplexum tíz peronnal rendelkezik, a harmadik legnagyobb berlini és a 21. legnagyobb németországi pályaudvar.
A kamerák üzembeállítása még csak egy teszt része. A rendőrség a három kísérleti kamerával próbálja kideríteni, hogy lehetséges-e nagyobb tömegben egy bizonyos arc automatikus felismerése. De mielőtt a kérdés technikai oldalát megválaszolnánk, azt kell körüljárni, hogy mindez jogilag lehetséges-e. És ha igen, hoz-e annyit a konyhára, ami az ilyen mértékű adatgyűjtést jogossá teszi?
A rendőrség hangsúlyozza, hogy a technika a bűnesetek és a veszélyes szituációk megelőzésére, az oda vezető események korai felismerésére irányul. Segítségével a potenciális támadók már jóelőre kiszűrhetők, ártalmatlanná tehetők. A rendszer ellenzői viszont állítják, hogy a közelmúlt ismert terrortámadásai közül egyiket sem hiúsíthatta volna meg egy ilyen rendszer, legyen szó Anis Amriról, aki teherautóval hajtott a karácsonyi vásár forgatagába, a Hamburg-barmbeki késelőről, vagy a berlini földalattiban egy mit sem sejtő nőt a lépcsőn lerúgó férfiről. Ezek olyan bűnesetek voltak, amelyeknél a tetteseket semmiféle kamera jelenléte nem tartotta volna vissza. Igaz, azok nem is e célt szolgálják.
Természetesen, ha az arcfelismerő rendszer olyan fejlettséget érne el, hogy a közlekedési eszközökön és nyilvános helyszíneken mindenhol ott lennének a kamerák, ehhez a helyzethez a bűnözők is idomulnának, és magukat megfelelő módon védenék, elmaszkíroznák, eltakarnák. Nem kell ehhez több, mint egy sapka, vagy egy napszemüveg. Ebből az következik, hogy az ilyen térfelügyeleti rendszerek sokkal inkább a piti bűnözőket tudják kihalászni, az igazán veszélyes, jól szervezett elemek viszont láthatatlanok maradnak.
A rendőrség egy fejenként 25 eurós Amazon-bónnal 250 önkéntest vett rá, hogy egy transzponderral felszerelve lehetőleg sűrűn járkáljanak a pályaudvar területén. Annak a három szerencsésnek, akit a kamera legtöbbször szúr ki, egy Apple-okosóra, egy GoPro-kamera és egy Fitbit-karkötő jár. A transzponder által közvetített pozició és az arcok kamerák általi felismerésének sűrűségéből következtetni lehet a rendszer hatékonyságára, el lehet végezni a finomhangolását.
Természetesen a tesztben nem résztvevők arcát is eltárolja a rendszer, még ha nem is kerül melléjük az azonosíthatóságukat lehetővé tevő adat. A jogvédők szerint éppen ez a baj. A rendőrség egyelőre úgy próbálja kihúzni a dolog méregfogát, hogy megjelölte azt a területet, amelyen belül az adatgyűjtés folyik. Akiknek ez ellenére van, azok elkerülhetik ezt az épületrészt.
A történésnek érdekes hátteret ad, hogy a Bundestag éppen májusban fogadta el a személyiigazolvány-törvényt. Ez azt szabályozza, hogy az állami biztonsági szervek feladatuk ellátása közben, szükség esetén lehívhatják az igazolványokat kiállító hatóságoktól a biometrikus fényképeket. Ez korábban csak egyedi esetekben történhetett meg, mostantól azonban a titkosszolgálatok, az adó- és vámügyi nyomozók is szabad hozzáférést kaphatnak az arcképekhez – az arc viselőjének tudomása nélkül. Innen már csak egy lépés, hogy példának okáért egy pályaudvaron az összes ott megforduló ember arcát az adatállományba töltsék. Azonkívül, aki arcfelügyeleti rendszereket installál ma, az továbbadja azt a jövőnek, ahol ma még ismeretlen hatalmi viszonyok fognak uralkodni. Ki, hogyan és mikor fog visszaélni ezzel a kétélű fegyverrel? Etikus és etikátlan hackerekről hallottunk mostanában?
Szóval, ha Berlinbe utazunk, a Südkreuzot hagyjuk ki inkább. Bár a Metropol a következő megállóban, a Potsdamer Platzon nem áll meg, de a főpályaudvaron igen, ott nincsenek arcfelismerő kamerák. Igaz, Metropol sem lesz már sokáig...
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!