Borulásos tesztek az Ikarusban
Amikor a hetvenes évek elején az Ikarus 200-as család típusai folyamatosan váltották fel a korábban gyártott, robusztus felépítésű modelleket, a szakemberek egy részében kételyek merültek fel, hogy vajon miként viselkednek majd az új autóbuszok egy esetleges borulásos balesetnél.
Az Ikarus mérnökei nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy még a sorozatgyártás megindulása előtt meggyőződjenek a nagy üvegfelületekkel és vékony ablakoszlopokkal épített karosszéria szilárdságáról. Az első kísérletek során, tetőterheléses vizsgálatok keretében, 1972-ben egy kísérleti jármű tetőlemezére helyezett kádat fokozatosan töltöttek fel vízzel, és műszerekkel mérték a felépítmény szilárdságát, majd a szimulációs vizsgálatokat követően a gyakorlatban is ellenőrizték az új konstrukció viselkedését.
Először sík területen daruval döntöttek az oldalára és a tetejére egy Ikarus 55-ös és egy 250-es autóbuszt, később pedig a járműveket az Autokut szakembereinek közreműködésével egy közel tíz méter szintkülönbségű töltésről borítottak le a mátyásföldi sóderbányánál. Ez utóbbi „magyar módszernek” is nevezett vizsgálat során az autóbusz álló helyzetből, lassú mozgással a tengelye körül két és félszer átfordulva gurult le a lejtőn.
A fejlesztők megnyugodhattak, hiszen mindkét kísérlet jó eredménnyel zárult: a régi és az új típus egyaránt kisebb deformációval vészelte át a mesterséges borulást. A következő évben egy Ikarus 250-es már „élesben” vizsgázott, a Dunaújváros melletti balesetben az autóbusz egy rézsűről a saját tengelye körül átfordulva hajtott az árokba. Az utasok nélkül közlekedő jármű vezetője lélekjelenlétének köszönhetően ugyan kisebb sérülésekkel megúszta a borulást, de a kocsitest kártyavárként omlott össze. Az ablakoszlopok elgörbültek és eltörtek, ezért a teljes tetőszerkezet az ülésekre szakadt. Később hasonló módon járt Nógrádverőce (ma Verőce) közelében egy lengyel rendszámú Ikarus is, amelynél a tetőelemet szintén az utasülések tartották meg.
A váratlan események hatására az Ikarus még nagyobb hangsúlyt fektetett a borulásos balesetekkor bekövetkező deformációk csökkentésére és az utasok biztonságának növelésére. Az 1975-ben, Székesfehérvár mellett, valódi közúti töltésen végzett újabb borításpróbáknál már a két baleset körülményeit modellezték, a módosított tesztek során egy Ikarus 260-as a dunaújvárosi esethez hasonló sérüléseket szenvedett, a borulókerettel szerelt Ikarus 250-es autóbusz deformációja viszont minimális maradt.
A számításokat és a teszteket követően az autóbuszokba borulókereteket építettek, amelyek jelentősen növelték a karosszéria szilárdságát. Az újabb borításpróbák már sikeresnek bizonyultak, ezért az újításokat a sorozatgyártású autóbuszoknál is alkalmazták. A vizsgálati módszerek az évek során folyamatosan fejlődtek, a 80-as évek elején már próbabábukat helyeztek el a borított járművek utasterében. Az elvégzett tesztekkel az Ikarus a borulásos balesetek elemzése terén úttörőnek számított. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága autóbusz-biztonsággal foglalkozó munkacsoportjában angol támogatással sikerült a témát napirendre tűzni és több nyugat-európai országot bevonni a kísérletekbe. A hosszú európai kutatómunka eredményeként 1986-ban életbe lépett az autóbuszok tetőszilárdságával foglalkozó ENSZ EGB 66-os (manapság R66) számú előírás, amely napjainkig a biztonságos járművek fejlesztésének egyik meghatározó eleme.
Érdekesség, hogy a hetvenes évek elejétől kezdődően az Ikarus szakemberei különböző törésteszteket is végezve a frontális ütközés hatásait is vizsgálták a gyakorlatban. A kijelölt próbapályán az autóbuszokat meghatározott sebességgel betonfalnak ütköztették. Több kameraállásból filmre véve az ütközés fázisait, később értékelték a járművek különböző mértékű deformációval járó sérüléseit. A költséges tesztek mellett nagy szerepet kaptak a laboratóriumi vizsgálatok is, amelyek szintén hozzájárultak a konstrukciós módosítások sikeréhez. Számos vizsgálatot követően többek között átalakították a járművek lökhárítóját.
(forrás: Gerlei Tamás, Kukla László, dr. Lovász György – Az Ikarus évszázados története)
