A hazai nagyvasút 2020-as eseményei, harmadik rész
Elindult a KISS-flotta, sorra készülnek az IC+-kocsik, és csak kapkodtuk a fejünket, olyan hirtelen változtak a menetrendek.
Elindult a KISS-flotta, sorra készülnek az IC+-kocsik, és csak kapkodtuk a fejünket, olyan hirtelen változtak a menetrendek.
Kedvező ajánlatok és eredményes eljárás esetén a Blaha Lujza téren egy új arculatú, a mai városi használati igényeket kielégítő, nagyvonalú belvárosi közösségi tér jöhet létre.
82 milliárd forint fordítható újabb gyorsforgalmi, főúti, települési elkerülő, csomóponti és hídfejlesztések előkészítésére.
Az észt vasúti infrastruktúra-kezelő EVR ötszáz kilométernyi szélesnyomtávú pálya fejlesztésére írt ki közbeszerzést.
Az új nyomvonallal tizenhét település mentesül az átmenő forgalomtól.
Először helyeztek üzembe Magyarországon ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszert: a Ferencváros és Székesfehérvár közötti 63 kilométeren vált korszerűbbé a vasúti közlekedés. A program hamarosan további szakaszokkal folytatódik.
Új motorvonatok, egységes elnevezésű gyorsvonatok, menetidőcsökkenés és magyar nyelvű utastájékoztatás – lássuk a szlovák menetrendi újdonságokat!
Az akár kétszázötvennel is vontatható kocsit egy donorként funkcionáló eurocity-kocsi átalakításával hozta létre a Molinari Rail és az orosz Infotrans.
A NIF látványterveken mutatja be az ütemterveknek megfelelően haladó hídépítést.
A Přerov–Ostrava szakasz a Budapest–Varsó nagysebességű vasút egyik mozaikdarabkája, amit 350 kilométer/óra sebességre terveznek.
A pótlóbuszok előnyben részesítése miatt autóval is nehezebb lesz a belvárosban haladni, ezért minden Budapesten közlekedőnek az eddiginél hosszabb utazási időre kell számítani.
Sarucserét végeznek az északi oldali híd egyik támaszánál. A szükséges beavatkozások megvalósítása érdekében ilyen jellegű műveletekre a továbbiakban is számítani kell.
Mind a négy, ajánlattételre felkért gazdasági szereplő nyújtott be árajánlatot a Lánchíd felújítására a közbeszerzési eljárás október 28-ai határidejéig.
A minél nyíltabb verseny érdekében a Budapesti Közlekedési Központ megbízta a Transparency International Magyarországot az eljárás monitorozásával.
Naponta mintegy 96 tonna, éves szinten 20 ezer tonna útépítési alapanyagot tud termelni.