A V-Híd Szergeje érkezett egy 1100 tonnás vonattal a statikus mérések elvégzéséhez – ez volt az első vonat a hídon.
A NIF Zrt. beruházásában, a Prolan Zrt. kivitelezésében ától cettig magyar fejlesztésű komponensekből épült ki a központi forgalomirányítás az újszászi oldalban, illetve a Pusztaszabolcs–Dombóvár szakaszon.
Az utolsó elem beemelésével fizikailag is eggyé, így átjárhatóvá vált a műtárgy harmadik hídszerkezete. Heteken belül a vasúti vágány is kiépül: 68 év után hoznak létre új vágányt a Duna felett.
A munkálatok Pécelen, Isaszegen, Gödöllőn és Aszódon is ütemterv szerint haladnak.
Először helyeztek üzembe Magyarországon ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszert: a Ferencváros és Székesfehérvár közötti 63 kilométeren vált korszerűbbé a vasúti közlekedés. A program hamarosan további szakaszokkal folytatódik.
A kiemelt fontosságú projekttel a Ferencváros és Kelenföld közötti forgalmas, kétvágányú szakaszt részben három-, részben négyvágányúvá fejlesztik, növelve a kapacitást, legkésőbb 2027 végére.
A NIF kiírta a közbeszerzést a vonal utolsó, Békéscsaba és Lőkösháza országhatár közötti szakaszának korszerűsítésére.
A fejlesztéssel 2023 végére akár húsz perccel is csökkenhet az eljutási idő a két település között.
A gyorsforgalmi út Körmend és Rábafüzes közötti kétszer egy sávos, 28,9 kilométer hosszú szakaszán dolgoznak jelenleg.
A munkálatok az egyik leglátványosabb szakaszban járnak: megkezdődött a Vörösmarty úti felüljáró elbontása.
Paksnál hoznak létre egy egykilométeres műtárgyat, plusz több kapcsolódó útszakaszt, összesen 91,9 milliárd forintért.
Elkészült a Várbalog és Albertkázmérpuszta közötti összekötő út, ezzel újabb határmenti projekt készült el.
A Ring Mérnöki Iroda 1,2 milliárd forintért készítheti el a Zalaegerszeg és Rédics közötti pálya megújításának terveit.
Az M25-ös autóút átadásával a hevesi megyeszékhely is bekapcsolódott a gyorsforgalmi úthálózatba.
