Elindul a Déli körvasút bővítése

A kiemelt fontosságú projekttel a Ferencváros és Kelenföld közötti forgalmas, kétvágányú szakaszt részben három-, részben négyvágányúvá fejlesztik, növelve a kapacitást, legkésőbb 2027 végére.

A nemzetközi közbeszerzési értesítőben a napokban jelent meg NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyílt eljárású felhívása, mely az 1-es számú vasútvonal Ferencváros (bez.) és Budapest-Kelenföld (bez.) állomások közötti szakaszának kapacitásfejlesztését célozza. A fejlesztés részeként, ám külön projekt keretében már jelenleg is folyik a két állomás között a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése, melynek során a műtárgy kettőről háromvágányúra bővül. Az új, harmadik híd elemeinek beemelése folyamatosan zajlik, annak elkészültét követően cserélik ki a meglévő hídszerkezetet is két egyvágányúra.

A Déli körvasút bővítése nemcsak szimplán vasúti fejlesztés, hanem komoly városfejlesztés is egyben, mivel meg fognak újulni az érintett újbudai zöldterületek is, a Budaörsi úttól egészen a Dunáig kerékpárral és gyalogosan is bejárható zöldfolyosó jön majd létre.

A beruházás által érintett vonalszakasz jelenleg kétvágányú, normál nyomtávú, 25 kilovolt ötven hertzes váltakozó áramú rendszerrel villamosított, nyolcvan kilométer per óra legnagyobb sebességgel használható, a tengelyterhelés 210 kilonewton. Az átépítés és bővítés 3690 méternyi vonalszakaszt érint: körülbelül 1950 méteren három-, nagyjából 1730 méteren pedig négyvágányúvá válik a pályaszakasz. Ezeken a részeken 5850 és 6920 méternyi (összesen 12,77 kilométernyi) új vagy átépített, nyolcvan és száz kilométer per órával használható vágányt hoznának létre. A tengelyterhelés is 225 kilonewtonra nőne. Járműdiagnosztikai berendezéseket, valamint körülbelül 45 ezer négyzetméter zajvédő falat is ki kell majd építeni a vonalszakaszon.

A biztosítóberendezési beavatkozások Ferencváros és Budapest-Kelenföld állomások jelenlegi Domino 70 berendezését érintik, szükséges azok elektronikus felülvezérléssel történő kialakítása. A vonalon megszüntetik a térközbiztosító-berendezéseket, a két állomás között mindegyik vágány egy-egy térközt fog jelenteni. A vágányépítés következtében az állomásokat át kell alakítani, hatókörzetük az új vágányok miatt a Duna irányába bővül. Az állomási biztosítóberendezés átalakítása az érvényben lévő alapkapcsolásnak megfelelően készül. A foglaltságérzékelés és jelfeladás rendszere illeszkedik a már meglévő hagyományos 400/75 hertzes rendszerhez. A projekt során megvalósul a meglévő ETCS L2 rendszer bővítése is.

A két állomás között két új, fedett, akadálymentes megállóhelyet is létrehoznak: a Nádorkertet Újbudán, a Közvágóhíd nevűt a pedig a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája közelében. Mindkét megállónál négy liftet és négy mozgólépcsőt is kialakítanak, utóbbinál várótermet is igénybe vehetnek majd az utasok.

A beruházás méretét és összetettségét jelzi, hogy hat meglévő vasúti hídra bontás vár, viszont új, acél felszerkezetű műtárgyak épülnek helyettük:

• a Gubacsi út felett található híd helyén egy 33,6 méter legkisebb támaszközű;
• a Közvágóhídnál, a leendő Danubius megállóhely közelében található Soroksári út feletti helyén egy 147 méter támaszközű;
• a Budafoki út feletti helyén, 17,34 méter és 16,67 méter támaszközzel;
• a Szerémi úti feletti helyett egy 48 méter támaszközű;
• a Fehérvári út feletti helyén egy 39,2 méter támaszközű;
• a Bartók Béla út feletti helyett pedig egy 93 méter támaszközű.

A Rákóczi-híd felhajtója feletti, kétszer 18,6 méter támaszközű vasbeton vasúti hidat is kiszélesítik, valamint a Nádorkert megállóhelynél épül egy új, 23,85 plusz 18,9 méter szabad támaszközű, vasúti merevbetétes vasbeton híd. A vágányok mellett 5,1 kilométer hosszon vasbeton támfalakat is létre kell hozni. Gyalogos-kerékpáros átvezetéseket is létesítenek.

A sűrűn lakott környezetre tekintettel kiemelt fontossággal bír, hogy a kivitelezési munkálatokat környezetbarát, korszerű gépekkel végezzék el, a közúti és a vasúti üzem fenntartása mellett, azok forgalmát a lehető legcsekélyebb mértékben zavartatva.

A pályázatokat december 14-éig adhatják be az érdeklődő vállalkozások. Az értékelés során a kért ár a legjelentősebb tényező: hetven százalékot ér. A szerződés aláírásától számított 72 hónap, vagyis hat év áll a győztes rendelkezésére, hogy megvalósítsa a projektet – ez várhatóan a következő, 2021-gyel induló uniós finanszírozási időszak végét, azaz 2027. december 31-ét jelenti. A NIF a beruházást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), és/vagy egyéb uniós támogatás, és/vagy hazai források felhasználásával tervezi finanszírozni.

A Déli körvasúti gigaprojekt egy másik összetevője lesz az új ferencvárosi vasúti híd, mely a pályakapacitás további növelését célozza. E beruházás során a jelentős teher- és személyforgalmat kezelő állomás Kelenföld felőli végétől egy körülbelül ezer méter hosszú, az állomás vágányai felett egy villamosított vágányt átvezető vasúti hidat hoznak majd létre. A megoldással egyes szintbeni vonatkeresztezéseket ki lehet majd váltani, a MÁV és a NIF tervei szerint a Körvasúton közlekedő személyszállító vonatok útvonala is ezen haladhatnak majd, keresztül a városon, több útvonalon, számos belső megállót kiszolgálva. A Körvasút városon belüli funkciója már el is kezdett éledni: a MÁV-Start október 25-étől tesztjelleggel munkanapokon Piliscsaba és Rákos között, hétvégén pedig Óbuda és Rákos között közlekedtet S76-os személyvonatokat, kiszolgálva a nemrégiben létrehozott Újpalota megállóhelyet.

(Borítókép: A kelenföldi és a ferencvárosi állomások között részben három-, részben pedig négyvágányúvá bővül a vasúti pálya. Kép forrása: Vitézy Dávid Facebook-oldala)