Csődvédelem, légitársasági bajok: CSA, Norwegian

Elsősorban a járványt, de közvetlenül a cseh államot hibáztatja közleményében a CSA, amely csődvédelmet kért a prágai városi bíróságtól, hogy végrehajtsa teljes átszervezését, megtalálja a hitelezők számára legjobb megoldást, de közben képes legyen fenntartani az üzemelést.

A cég honlapján megjelent közlemény szerint a CSA és anyacége, a Smartwings tavaly augusztus óta kérte a cseh kormány közbelépését. A társaság a globális légiközlekedést teljes egészében sújtó járvány, illetve a lezárások miatt 1 milliárd 570 millió korona veszteséget szenvedett el, a bevételei húsz százalékkal estek vissza. A közlemény kiemeli: az Európai Bizottság és az IATA ajánlásai ellenére a cseh állam nem volt hajlandó segíteni, pedig a járványra tekintettel az Unió lehetővé tette a közvetlen támogatást, amivel más kormányok éltek is más társaságoknak. Ez azt jelenti, emeli ki a közlemény, hogy a CSA egyenlőtlen és unfair versenyhelyzetbe került a konkurenseivel szemben.

Mint ismert, a bankcsőd és a csődvédelem nem azonosak: utóbbi azt jelenti, hogy a bíróság megfelelő döntése értelmében a hitelezők, illetve más cégek, amelyekkel szemben az illető vállalkozásnak tartozása van, például a lízingcégek, nem kezdeményezhetik a bajba jutott légitársaság felszámolását, mint ahogy a CSA politikája az, hogy amint beindul a normális légiforgalom, visszafizeti a tartozásait. De a jelenleg működő járatait nem állítja le, annak ellenére, hogy hírek szerint a két cég 430 alkalmazottját kénytelen leépíteni a teljes, 2500 fős állományból. (Egyes hírek tévesen az egész állomány elbocsátásáról szóltak.) Jelenleg a CSA egy belföldi és tizenhat nemzetközi járatot tart fenn, a Smartwings listáján tizennégy ország negyvenegy célállomása szerepel.

A diszkont cég, amelynek már a járvány előtt is komoly nehézségei voltak, és amely már tavaly óta csődvédelem alatt áll, a pozitív jelek ellenére nem tarja kizártnak a második negyedévben az összeomlást. A légitársaságnál már zajlik az átalakulás, aminek egyik jele, hogy a tavalyi mérlege 2 milliárd 100 millió dollárral javult, ennek jelentős része forgalmi bevétel volt, Norvégia (a cseh kormánnyal ellentétben) másfél milliárd koronával járul hozzá a kiláboláshoz.

Ugyanakkor a pozitív tendencia ára a flotta jelentés részének leépítése volt. De ha a most zajló folyamatok nem vezetnek eredményre, a második negyedévben további likviditási gondok jelentkezhetnek. A 2020-as mérleg 2 milliárd 600 milliós mínuszt mutatott, a visszaesett forgalom utáni bevételek vesztesége az előző évhez képest hetvenkilenc százalék.

Már tavaly decemberben kialakult egy a korábbinál jóval kisebb, csak skandináv-európai hálózatot repülő cég terve, amit a részvényesek el is fogadtak. Ez egyben az úttörő nagy vállalkozás, a low-cost hosszútáv feladását jelentette. A zsugorodás frissebb híre, hogy a Norwegian lefújta nyolcvannyolc gépes Airbus-megrendelését, amiből harminc a nagy hatótávolságú keskenytörzsű A321XLR lett volna. A légitársaságnak kompenzációként 850 ezer dollárt kell fizetnie, a gyártó közben megtarthatja a rendeléskor fizetett letétet, előleget.

Marad tehát a légitársaság alaposan lecsökkent Boeing 737-es flottája, de közben az amerikai cégnél is le kellett mondania egy hasonlóan komoly régebbi rendelést, és ezügyben még nem született megállapodás, mert a Norwegian is kompenzációt követel a MAX-ok leállítása és a 787-esek technikai problémái miatt.

A cég teljes flottája most százharmnicegy gép, de ebből jelenleg csak tízzel repül, és remélik, hogy lassan bővülhet az aktív állomány, a tervezett kisebb légitársasági géppark ötvenhárom 737-esből álllna.