Feljelentés a MÁV Hajdú ügyében
Az elszámoltatási kormánybiztos elmondta: még május 10-én kapott egy bejelentést a MÁV Hajdú Kft. privatizációjának ügyében, amit néhány nappal később továbbított Szarvas Ferencnek, a MÁV elnök-vezérigazgatójának. Ezt követően a vasúttársaság ellenőrzési jelentése szeptember végén érkezett meg hozzá, ami alapján feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon. Felidézi, hogy a kormány 1999 októberében határozott úgy, hogy átvállalja a MÁV állami kezességvállalással felvett hiteleit, és ezzel együtt a vasúttársaságot olyan vagyonhasznosítási tervezet kidolgozására kötelezi, hogy a működéshez nem feltétlenül szükséges vagyontárgyakat és üzletrészeket értékesítsék. Ennek érdekében 2000 elején a vasúttársaság megbízta a Pannonauditor Kft-t, hogy készítse el a MÁV Hajdú Kft. üzleti értékének és a bérelt ingatlanok forgalmi értékének meghatározását.
Budai Gyula szerint ez a felmérés elnagyolt lett, ami miatt a céget a tényleges értékénél alacsonyabb áron adták el 2001-ben. Úgy véli, ez alapján a MÁV kártérítési igénnyel léphet fel az értékbecslő céggel szemben. A kormánybiztos álláspontja szerint a MÁV szűkítette a versenyt azzal, hogy a MÁV Hajdú Kft. üzletrészére és két ingatlanára csak együtt lehetett pályázni, hiszen a szakmai befektetők csak a működéshez elengedhetetlen épületekre tartottak volna igényt. Budai úgy véli, mindezt összegezve minimum 40 millió forint kár érte a MÁV-ot. A kormánybiztos kitért arra is, hogy egy debreceni ingatlannál jelentkező bérlői követelés miatt a vasúttársaság kénytelen volt egy, már korábban értékesített épületét visszavásárolni, a vételárat pedig kamatokkal és perköltséggel együtt visszafizetni. A végösszeg megközelítette a 320 millió forintot.
Budai Gyula kifogásolja azt is, hogy az üzletrészről szóló adásvételi szerződés visszamenőleges módosításával elmaradt az osztalékfizetés, ami újabb ötven milliós kárt okozott a vasúttársaságnak. Ugyancsak kárt okozott az is, hogy a szerződésben foglaltak ellenére a 2000 és 2007 közötti létszámleépítés során elbocsátott közel kétszáz fő munkabérének öt százaléka sem került kifizetésre, pedig a szerződés szerint, hogyha az új tulajdonos nyolc éven belül létszámleépítést hajt végre, a felmondástól számított nyolc évig a hátralévő időre járó munkabérnek megfelelő összeg öt százalékát köteles lett volna a MÁV részére megfizetni.
