Gripen szeminár: nyomulás Svájcban, hol tart Erik?

A 2019. évi Saab Gripen Szemináriumot március 27-én tartották Stockholmban. A mai trendnek megfelelően minden érdeklődő láthatta az interneten keresztül, sőt kérdésekeit is tehetett fel. Az előadások prezentációját külön képernyőn is meg lehetett tekinteni.

Jonas Hjelm, a cégcsoport repülési ágának üzleti igazgatója a kereskedelmi területről mutatta be a Saab katonai repülőipari tevékenységét. Marginálisan érintette, létezik a C/D változat, és azt jelenleg hány országban repülik. A Charlie és Delta változatokat a gyártón túl Európában továbbra is Csehország és Magyarország lízingeli, valamint a Brit Birodalmi Repülőakadémia is egy-két géppel végzi a nagysebességű oktatást. Ázsiában a Thai Királyi Légierő, Afrikában a Dél-Afrikai Köztársaság tartja hadrendben a típust.

Az eladási fő cél Európában: Svájc, elsősorban, hiszen itt már egyszer megnyerte a tendert a Gripen, de a korábbi népszavazás végül is elvetette új harci repülőgépek beszerzését. Az új tender viszont már nemcsak az F-5 költséghatékony leváltására, hanem az F-18-as (Svájcban nem E/F, mert nincs a gépágyún kívül csapásmérő fegyverzete) utódtípusának beszerzésére is szolgál. A Gripennek ismét meg kell mérkőznie a negyedik generációs Super Hornet, Rafale, Eurofighter harci gépekkel, és az ötödik generációs F-35A Villám2-vel is. Az előző tendergyőzelmet sem a kiemelkedő harci-technikai paraméterek hozták (ott a típus az utolsók között végzett), hanem az elégséges paraméterek mellett gazdaságos üzemeltetés és barátságos ár.

Finnország szintén célkeresztben van, több kérdés is érkezett Finnországból, de saját véleményem szerint a F-35 lesz a nyerő az északi államnak. A prezentáción szerepelt még Ausztria, de ők végül az Eurofighter GbmH-val megegyeztek a költséghatékonyabb üzemeltetésről és számlázásról. Horvátország, amely használt, de felújított izraeli F-16A/B harci gépekkel váltaná le matuzsálemi korú MiG-21 vadászait, szintén szerepelt a célok között, de valljuk meg, kevés esély van arra, hogy visszatérnének a Saab üdvöskéjéhez. Valószínűleg – kis huzavona után – az Egyesült Államok és Izrael megállapodnak, és zöld utat kap szomszédainknak a Netz eladása.

A bolgárok felé – Jonas Hjelm szavaival – a legjobb harci repülőgépre a legjobb pénzügyi konstrukciót ajánlották fel, de ilyen az üzlet: a balkáni ország az amerikai F-16V-t választotta. Hozzáteszem, hogy a nyolc Falcon teljesen felesleges kapacitással, és élettartammal rendelkezik, ráadásul bár teljes élettartamra viszonyított üzemeltetési költsége alacsonyabb, mint a Gripené, de a szokásos kelet-európai NATO átlaggal számolva, majd 100 évig lehetne üzemeltetni, ami irreális. Kisebb intervallumra viszont már a Gripen a költséghatékonyabb repülőgép és még mindig több mint elégséges képességgel rendelkezik. De ilyen az üzlet (és a politikai nyomásgyakorlás).

A svédek a többi földrészen is megtették ajánlatukat. Az afrikai Botswana néhány darabos C/D beszerzése azonban pénzügyi és politikai okok miatt húzódik.

Az új Gripen E/F-re is vannak már célcsoportok.

Svédország és Brazília már biztos üzemeltető és gyártó. Kanada más tészta. Ott a Saab megtette ajánlatát, de közben az ausztráloktól is beszereztek használt F/A-18 repülőgépeket. A típusváltásra pedig az F/A-18E/F Block III és az F-35A közül az utóbbi még kimagaslóan esélyes, a Gripen és a többi európai gyártó pedig valószínűleg csak a díszlet.

India nagy tenderére ismét jelentkezett a Saab, gyártópartner is lenne. Elnézve azonban, hogy a Lockheed mit ajánl fel, és hogyan nyomul, mögöttük a Boeing is, a francia Rafale pedig már kis számban, de hadrendbe is kerül, az idő nem a svéd ajánlatnak kedvez. Aktív marketinget nem nagyon látni India irányába.

Amennyiben Brazíliában sikeres lesz a típus, akkor Paraguay is esélyes a típus rendszeresítésére.

A jövő azonban a JAS-39E/F, de szintén fontos értékesítése terület az Észak-Amerikában rendszeresítendő T-X (amely a Boeing és a Saab közös gyermeke, bár az újvilágban a mai Egyesült Államokbeli politikának megfelelően a svéd cég a csendestárs) és az Erieye légtérellenőrző, és repülő harcálláspont rendszere, amelyet több típusú repülőgépre is rá lehet építeni.

A Gripen Erik változata köszöni szépen jól van, ezt már Eddy De La Motte, a Gripen E/F kereskedelmi részlegének vezetője eladásában hallottuk, ütemezetten folynak a tesztelések, két példány már a levegőben, és több további repülőgép az összeszerelés különböző fázisban. A prezentáción is fellelhető volt egy felirat: Full Speed ahead – Teljes sebességgel előre. Az első közelharc-rakétaindítások is lezajlottak. Az új Gripen képességei közül az integrált elektronikai felderítő és harcrendszert bonyolultságát emelte ki, amelyeknél a új generációs harcászati rendszerek és érzékelők beépítése, és tesztelése során az energia és a hűtésmenedzselés az egyik kulcstényező. Az AESA lokátornak nagyobb a hűtésszükséglete a régebbi doppler-impulzus radarokénál, és a különféle szenzorok, érzékelők is komoly teljesítményt és hűtést igényelnek. A Gripen E változatból négy prototípus készül – a 39-7,8,9 és 10-es –, amelyek gyártása és tesztelése után a svéd-brazil gyártás kezdődik, összesen huszonnégy gép/év kapacitással. A kétüléses változatot, amelyet elsősorban brazil igényre fejlesztenek, 2020 utánra ígérik.

Lisa Ábom, a technológiai fejlesztés vezetője, kiemelte előadásában, hogy a repülőgép gyártásához is új technológiákat kellett kifejleszteni, illetve elsajátítani a Saab-nál, és ez a tervezési fázis mellett például a mesterséges intelligencia, a különféle kompozit anyagok gyártása, a mixed, vagyis félig virtuális valóság, félig hagyományos szerelés elsajátítása terén. A Google szemüvegéhez hasonlóan, a repülőgépgyártás során több szakember olyan technikát használ, hogy védőszemüvegének egyik lencséjére rávetítenek különféle adatokat, ábrákat, és közben végzi a munkafolyamatot. A virtuális valóság szemüveggel történő kiterjesztése például a repülőgépek tesztelésénél segíti új generációs szimulátorok mellett a pilótákat.

Utóbbi a JAS-39E/F alkalmazásánál is már szerepet kap, a gép már nem csak a HUD és a képernyős műszerfal, amelyen információkat, adatokat szolgáltat a pilótának, hanem valószínűsíthetően az „okos” sisakkal is rendelkezni fog.

A Gripen szeminárium végén kérdéseket is feltettek a nézők, hallgatók. A Gripen Agresszor, amelynek teljes léptékű makettjét például Fairfordban is bemutatták, jelenleg nincs fejlesztés alatt. A Saabosok virágnyelven úgy írták körül a helyzetet, hogy az amerikai a T-X győzelem után, lehetséges, hogy más országok is rendelnek belőle, illetve, hogy nagysebességű kiképző repülőgépre szükség van, és a Gripen Agresszor igény szerint kifejleszthető.

Hasonló az álláspont a repülőgép-fedélzeti, navalizált Gripennel kapcsolatban: amennyiben India igényli, akkor kifejlesztik. Nem szabad elfelejteni, hogy a tengerész Griff C/D alapú elképzelés volt, amelybe például jelenleg AESA lokátor beépítése nem lehetséges, hatótávolsága és fegyverterhelése is viszonylag korlátozott. A Erik viszont még a prototípusok szintjén és a légierős szárazföldi változat fejlesztésénél tart, tehát ebből tengerészeti változat kifejlesztése csak a jövő opciója lehet. Kérdés volt még a Gripen elektronikai harcrendszeréhez konténer fejlesztése, erre az a válasz, hogy a JAS-39 olyan harci repülőgép, amelyben integrálva került beépítésre a harcrendszer és önvédelmi rendszer. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a néhány éve kifejlesztett ETSL önvédelmi konténer, ha nem is került süllyesztőbe, de jegelik.

A következő Saab Gripen szeminárium valamikor 2020-ban várható.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!