Hideg a reptéren, avagy az a fránya víz megfagy a mínuszokban...

A mínusz húsz fok sem feltétlenül annyira rendkívüli, de azért megnehezíti az életet a repülőtéren, tudta meg ferihegyi információkból szerkesztőségünk. A földi kiszolgálóknak a kérdés sokszor a gép típusa, vagyis vannak olyan, érzékenyebb gyártmányok, amelyeknek az előkészítéséhez sokkal több idő kell. Ugyanakkor sokkal több fűtőkocsi is kellene, mint amennyi rendelkezésre áll, egy adott, nálunk is sűrűn megforduló utasszállítót például csak mínusz 14 fok feletti hőmérsékleten szabad „bekapcsolni”, tehát kell a fűtőkocsi, ami nemcsak az utasteret, de a műszerrekeszeket is megmelegítené némiképp.

Érdekes kérdés a jégtelenítés is, merthogy ha a gép tele szárnytartályokkal repül Budapestre, nagy a valószínűsége, hogy utazómagasságon a nagy hidegben a sok kerozin miatt sokkal inkább lehűlhet a szárny, és ezért ami időt a tankoláson megtakarít a cég, azt elveszti a szükséges jégtelenítésen.

Ugyancsak gondot okozhat az érkező gépeken a vízrendszer befagyása, van típus, amelyen ezt a problémát egyszerűbb kezelni, van, amelyen bonyolultabb. Érkezés után kell vagy kellene még a segédhajtómű segítségével átfúvatni a vízrendszert: ha szárazak a vezetékek, nem fagy meg semmi, viszont ha víz van benne, akkor annak az a kellemetlen tulajdonsága van, hogy mínuszban bizony jéggé válik...

Mindenesetre van olyan műszakis csapat, amely azzal könnyíti meg a légitársaságok életét, hogy például egy órával korábban kezdi a hajnali műszakot, hogy legyen idő a repülők előkészítésére. Volt, hogy az este érkező és itt éjszakázó gépet érkezés után ugyan alaposan átmelegítették, reggelre mégis mínusz három fok volt az utastérben. Ugyancsak gondot okozhat az érkező gépeknél, hogy a szárnymechanizáció, illetve a vezérlése hogyan reagál a hidegre.

Tegyük hozzá, a budapesti reptériek eközben rendben teszik a dolgukat, a gumitalp ugyan keményre fagy, de hát, amint ezt egy reptéri kolléga mondta, valahogy el kell végezni a dolgokat, Alaszkában is repülnek télen...

A bud.hu információit nézegetve egyébként nem tűnik a helyzet túlságosan rossznak, az érkezők késése általában tíz-húsz perc maximum, igaz, vannak extrémebbek is, Isztambulból, ahol például hóvihar nehezíti az életet, törölték a vasárnap este esedékes járatot.

Az este tíz körül várt moszkvai gépet legalább fél óra késéssel írták ki: ez azért érdekes, mert az orosz fővárosból ellentmondásos hírek érkeznek arról, hogy az ottani, tényleg rendkívülinek nem igazán számító mínusz húsz fokos hideg mennyire zavarta meg a légiközlekedést. Az Interfax azt jelentette, hogy minden tökéletesen rendben van, és a kismértékű késések csak a gépek jégtelenítésével függenek össze. Más források szerint viszont vasárnap délután Seremetyevón huszonkilenc járat késése mellett harmincöt járatot töröltek, Domogyedovón csak egyet, de hatvankét indulását kellett halasztani.

Ami Isztambult illeti, a török metropoliszra pénteken zúdult hóvihar, mind az Atatürk, mind a Sabiha Gökcen többtucatnyi járatot volt kénytelen törölni, szünetelt a közlekedés a Boszporuszon is és egy ideig járhatatlan volt az ország legforgalmasabb autópályája. A pénteki előrejelzések alapján a repülőtéri hatóságok a hétvégére a forgalom harminc százalékát törölték, nyilván ebbe esett bele a budapesti járat is.

A sarkvidéki hideg levegő szinte egész Európában gondokat okozott, le egészen Görögország északi vidékéig, Olaszországban pedig még Szicíliában is bajokat okozott az időjárás. Nyugat- és Észak-Európa számára nem volt szokatlan a hideg és a hó, de arrafelé is nehézségeket okozott mind a közutakon, mind a repülőtereken a burkolatok eljegesedése.

* * *