Irány az Alföld!

iho/vasút   ·   2011.08.23. 18:00
title

Az idén jubiláló hálózat első változata 2006-ban jelent meg, és modulszerűen fejlődik egészen napjainkig. A legutóbbi szentesi bővítés után ezúttal részben ismét a dízeleké a főszerep. Békéscsaba állomást először az Alföld ötödik részében értük el a Szajol–Lőkösháza szakasz kiépülésekor. Néhány hónappal később ismét a békési megyeszékhelyre látogattunk, amikor elkészült a Békéscsaba–Szeged vonal, ezzel összeért az Alföld legrégebbi és legújabb vonala. Egy szentesi kitérőt követően ismét Békéscsabáé a főszerep, közkívánatra elkészült a kötegyáni vonal. Röviden ismerjük meg a vonal történetét!

Az Alföld 6. vonalhálózata. A térképre kattintva megtekinthetik az Alföld új vonalairól készített galériánkat

A szakaszt az Alföld-Fiumei Vasút építette, egyenes folytatása volt a Szabadka felől érkező vonalnak, a mai Szeged–Békéscsaba vasútnak. A Kötegyánig, illetve Nagyváradig tartó vonalat 1871. szeptember 14-én adták át eredetileg a vasúttársaság fővonalaira jellemző 32,5 kilogramm/folyóméteres sínekkel. A Magyarországon maradt kötegyáni vonal 36 kilométer hosszú, Gyuláig fővonalnak számít, idáig 80 kilométer/óra a pályára engedélyezett legnagyobb sebesség. A tovább mellékvonalnak számító szakasz Sarkadig hetvennel, míg Kötegyánig hatvannal járható. A vonalon ütemes menetrend van érvényben, Kötegyánig óránként, Vésztőig két óránként járnak a vonatok, jellemzően Bzmot motorkocsikkal. A virtuális pálya – ahogy azt Rőfi Ákostól már megszoktuk – a valós pályaadatok alapján készült el, a sebességkorlátozások is a jelenleginek felelnek meg. Rőfi Ákos ezek mellett a többi vonalon is frissítette a lassújeleket.

A 128-as vonal nem az a kifejezetten alföldi vonal. Ugyan ívekből nincs túl sok, de a terep és a növényzet igen változatos

Az Alföld hatodik részének másik főszereplője a hálózat első kiadásában már Szolnokig szereplő Budapest–Záhony fővonal Debrecen–Nyíregyháza szakasza. A vonalat szinte egyszerre kezdték el építeni a Pest–Vác vasúttal, első szakasza Szolnokig 1847. szeptember elsején nyílt meg. Az 1848-49-es szabadságharc miatt lelassult földmunkák következtében a debreceni szakasz tíz évvel később készült el, 1857. november 25-én. A vonal építésére eredetileg a Magyar Középponti Vasút kapott engedélyt, de az üzemeltetést 1856-ban a Tiszavidéki Vasút vette át. Ők építették ki a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc közötti folytatást is, amelyet 1859. május 24-én nyitottak meg.

A Debrecen–Nyíregyháza közötti 49 kilométeres szakasz szinte végig 120 kilométer/órával járható, csak néhány rövid lassújellel találkozhatunk. A vonal a korábbiaknak megfelelően valós vonalvezetéssel készült el, de az állomásépületek egyedi objektumok híján csak hasonlítanak az eredetire. Ez természetesen semmit nem von le a játékélményből, amit több mint 1200 kilométer kiterjedésű pálya ad.

Irány Nyíregyháza!

Olvasóinknak bizonyosan feltűnt, hogy az elmúlt néhány kiadás a továbbiakban is Alföld 5 néven szerepelt. Az új bővítés azért kapta meg a hatos számot, mert néhány helyen változott a vonalvezetés. Régi játékosok tudhatják, hogy a 100a vonal fejlődését végigkísérte az Alföld kiépülése. Az állomás-átépítésekkel, nyomvonal-korrekcióval járó felújítás miatt folyamatosan változott az Alföld is. Az elmúlt időszakban ilyesmi nem történt, a szintén felújított 120-as vonalat már az átépítés után érte el a virtuális változata. A Kecskemét határában felépült Mercedes gyár miatt változott az állomás vágányhálózata, amelyet követ az Alföld is, így az erre közlekedő feladatoknál módosítani kell az útvonalat. Utóbbinál természetesen az iparvágány is elkészült.

A Mercedes-iparvágány még csak a szemléltetés miatt készült el, így a későbbiekben már nem kell a fővonal vágányaihoz nyúlni

A vonalhoz ezúttal is kapunk küldetéseket, amelyekkel kipróbálhatjuk az új szakaszokat, ezeken kívül Ákos átépítette az Alföld 4-hez és az öthöz készült alapfeladatokat is. Utóbbiak közül néhány – amelyiknél szükséges volt – meghosszabbodott Nyíregyházára. Így ha van hozzá kedvünk, egy négy óra menetidejű személyvonatot is továbbíthatunk. Érdemes tudni, hogy az Alföld 5-höz készült feladatok teljes egészében működnek, egyedül azoknál kell az útvonalat módosítani, amelyek érintik a Kecskemét–Városföld és a Kecskemét–Szolnok vonalat, valamint a Debrecenből Nyíregyházára, illetve a Békéscsabáról Gyulára vezető ívet. Fontos tudni, hogy ez a forgalom vonataira is érvényes.

Az Alföld lehetséges folytatását már korábban bejelentette Rőfi Ákos, így a későbbiekben eljuthatunk Záhonyba, valamint elkészülhet a Budapest–Kiskunhalas és a Kiskunhalas–Baja szakasz is. A bemutatott új vonalakkal a vasútbarátok régi kérését teljesítette a készítő. A kiválóan elkészített vonalakkal újabb remek órákat tölthetünk el számítógépeink előtt, jó szórakozást kívánunk!

Kapcsolódó hírek

Vasút Közlekedésfejlesztés Nagyvasút Közlekedéstervezés

Knorr-Bremse Virtuális Tervező Laboratórium tíz éve az oktatás és kutatás szolgálatában

iho   ·   2024.11.09. 08:35

Egytizedére redukált tömegű fékpanel-alaplap, additív technológiával előállított prototípusok sora, hétszázhetven MSc hallgató és tizenöt doktorandusz: ezek beszélnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő virtuális tervező labor és a Knorr-Bremse Budapest együttműködésének első tíz évéről.