Jegyvásárlás határok nélkül

Korábbi összefoglalónkban említettük, hogy az EFT (Európai Közlekedési Fórum) által hirdetett ötletbörzén népszerű téma a nemzetközi jegyek vásárlásának kérdésköre, és több figyelemre méltó ötlet került fel a portálra. Nem sokkal később a Rail Europe után egy újabb vállalat, a SilverRail is elindította szolgáltatóktól független jegyértékesítési szolgáltatását. Maga a cég nem foglalkozik jegyértékesítéssel, viszont létrehozott egy, az összes értékesítő és szolgáltató által egyszerűen használható platformot, amely lehetőséget nyújt arra, hogy az utas minél egyszerűbben minél több vasúttársaság járatához hozzáférjen.

A platform magában foglalja a jegyárak és menetrendek kezelését, az útvonaltervezést, valamint a fizetési folyamatok felügyeletét is. Megkönnyítheti az együttműködést vasúttársaságok, utazási irodák és online jegyportálok között. Manapság az utazási irodák főként a bérelt buszos és légi közlekedést részesítik előnyben – egy ilyen eszköz változást hozhat ezen a téren is.

Legyen az a SilverRail megoldása, vagy más, nyílt adatbázisra épülő rendszer, egy egységes, egész Európát átfogó vasúti – vagy akár kombinált – útvonaltervező és jegyértékesítő weboldal komoly változásokat indíthat be az európai mobilitás piacán. Hasonlóképp, ha a nemzeti vasúttársaságok más országokban is szolgáltatást indítanak (mint például a Deutsche Bahn londoni ICE-vonatai), ezek az oldalak megkönnyítenék az utazásszervezést éppúgy, mint a jegyértékesítést, és egy újabb lépéssel közelebb vinnének a költséghatékony vasúti személyszállításhoz.

Mindehhez a legegyszerűbb út az lenne, ha a vasúttársaságok mindegyike áttérne egy egységes, nyílt hozzáférésű adatbázis használatára, és megnyitnák jegyértékesítési rendszerüket a kapcsolódó szolgáltatók felé. Az utas számára pedig még ennél is kényelmesebb lenne, ha függetlenül attól, hogy a DB, az SNCF vagy a MÁV-Start oldalán próbálja megváltani menetjegyét, ugyanazzal a kereső- és értékesítő felülettel találkozna.

Van, aki szerint ezt úgy is meg lehetne oldani, hogy az Unió közlekedési hatóságai létrehoznának egy hierarchikus felépítésű weboldalt, amely összefogná az összes tagállam közlekedési vállalatait, és minden cégnek lenne egy aloldala. Így az egységesítés költségei kisebbek lennének, bár ez az oldal valószínűleg csak akkor teljesedhetne ki, ha vele párhuzamosan bevezetnék az egységes európai elektronikus jegyet is.

A cégautók kiváltása vállalati e-jeggyel szintén hatalmas löketet adhat a személyszállításnak, ezen a téren hazánk nincs igazán lemaradva, a Start Klub kártyák rendszere meglehetősen népszerű. Az arcképes plasztikkártyát már csak egy mikroáramkörrel kellene ellátni, és kiegészülhetne a nemzetközi kedvezményrendszerrel – igaz, a Rail Plus kedvezmény (25 százalékkal olcsóbb nemzetközi jegyek) így is jár mindegyik díjmentes utazást biztosító kártyához.

Ha a vasúttársaságok összefognának az utazási és informatikai vállalatokkal, valamint – egyes esetekben – több figyelmet szentelnének annak, mit is vár el tulajdonképpen az utas, sokkal rövidebb idő alatt sokkal közelebb juthatnának ahhoz a ponthoz, ahol a vasúti személyszállítás, ha nem is nyereséges, de már nem veszteséges. Mert a tévhitekkel ellentétben a veszteségesség nem törvényszerű – persze ehhez megfelelő piaci viszonyok kellenek.