Ki teszi valójában tönkre Szeged közlekedését?

Csődközelbe jutott a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT). Az állítást a legilletékesebb, a cég gazdálkodásáért első helyen felelős ügyvezető igazgató tette, aki maga kormányozta a jelenlegi helyzetbe az SZKT-t. Állításait az MTI közölte, az iho/vasút is átvette. A szövegben az előző ügyvezetést hanyag gazdálkodással vádolják, így most közöljük a 2010-ig a vállalatot eredményesen vezető Dózsa Gábor reakcióját is:

Megdöbbenve olvastam, hogy az elmúlt években folyamatosan fejlődő, hazai és nemzetközi elismerést szerzett, stabilan és nyereségesen működő Szegedi Közlekedési Társaság csődközeli helyzetbe került. Mi változott meg 2011. január 1. után? Milyen gazdasági, vagy netán természeti csapás érte ezt a céget? A gazdasági környezet egy év alatt nem változott, és nem is változhatott meg annyira, hogy veszélybe kerülhessen a cég. A tisztánlátás végett néhány tényt közölnék a tisztelt olvasókkal:

A Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezető igazgatója voltam 2003. május 15. és 2010. december 31. között.

A cég ezen időszakban 1,2 milliárd Ft, az elődök által felhalmozott elhatárolt veszteséget dolgozott le, kifizetett több száz millió forint összegű szállítói és adótartozást. Az SZKT visszafizette az értelmetlen parkolóház-építésére felvett több mint félmilliárd forint összegű hitelt is. A cég, csökkenő önkormányzati támogatás mellett, 2004 óta folyamatosan nyereséges volt, és 2010. december 31-én úgy adtam át a gazdálkodást, hogy egyetlen lejárt kifizetetlen számla sem volt, az adófolyószámla 39 milliós túlfizetést mutatott, az előzetes mérleg pedig 140 millió adózás előtti nyereséget.

A szegedi elektromos közforgalmú közlekedés 2003 és 2010 között ötven darab felújított és modernizált villamossal és trolibusszal gazdagodott, amelyek ma az elektromos járműpark gerincét adják. Ezek a járművek nagyrészt az SZKT műhelyeiben készültek, ahol a szegedi emberek értékteremtő munkájukkal kivívták a hazai és nemzetközi szakma elismerését.

2003 és 2010 között felújítottuk a telephelyeket, végállomásokat, bérletpénztárakat, jegykiadó automatákat szereztünk be.

A cég Szeged városával együttműködésben az országban egyedülálló módon sikeresen valósítja meg az elektromos közösségi közlekedés fejlődését szolgáló nagyprojektet, a telephelyfejlesztést, pálya- és felsővezeték-építést érintő szakaszok sikeresen zárultak, és már utazhatunk a határidőben érkező modern, alacsonypadlós villamosokon is. A trolibuszok beszerzését a jelenlegi ügyvezető blokkolta le, egyébként már az új trolik is közlekednének Szeged útjain.

A Szegedi Közlekedési Kft. 2003 és 2010 között külső megrendelésre végzett munkákkal küzdött a magasabb bevételért, és mindig azon dolgozott, hogy növelje teljesítményét, nagyobb részt vállaljon Szeged közforgalmú közlekedéséből.

2003 és 2010 között az SZKT attól volt hangos, hogy új járművet helyezett forgalomba, hogy telephelyeit és infrastruktúráját fejlesztette, hogy rangos nemzetközi konferenciát szervezett, hogy projektet indít be és bonyolít, hogy a mindenkori nehéz gazdasági körülmények között a stabil működést és a mindenkori fejlődést látja céljának, hogy küzd az utasokért és megbecsüli őket, és hogy illő szakmai alázattal és hozzáértéssel fordul az elektromos közforgalmú közlekedés felé.

Ez lett volna az „ügyvezetésem mérhetetlenül hanyag magatartása”?

Dr. Tóth István Tibor 2010. december 10-én pályázat és bármilyen szakmai koncepció nélkül került már második alkalommal a Szegedi Közlekedési Kft. ügyvezetői posztjára. Így az SZKT-t ma ugyanaz a menedzsment vezeti, mint 2003 előtt. Amikor alig jártak a 40 éves ütött-kopott villamosok és trolik, a cég dolgozói leromlott telephelyeken dolgoztak, amikor arra ment el minden pénz, hogy a jobboldali többség által az SZKT körül részben magánkézbe létrehozott cégbirodalmat finanszírozzák.

2011. január 1. óta az SZKT egyetlen új projektet sem indított be, és az is igen nagy erőfeszítésbe kerül, hogy a sok korábban megkezdett munka közül akár néhány befejeződjön.

2011 januárja óta az SZKT attól hangos, hogy az uniós támogatás lehívása helyett a cég saját akaratából késlelteti a járműbeszerzést, hogy a mostani ügyvezető járművek helyett csak feljelentéseket gyárt, hogy nemzetközi szakmai konferenciák helyett a társaság „sanyarú” helyzetéről szóló sajtótájékoztatókat tart, hogy csökkentik a teljesítményt, hogy ritkítják a járatokat.

Én azonban biztos vagyok abban, hogy a 104 éves szegedi elektromos közforgalmú közlekedés nem ez. Ez csak „egy” ügyvezetés.

A szegedi közösségi közlekedés az a több mint 125 éves múlttal rendelkező „intézmény”, a nagybetűs SZKV, ami bármely nehéz gazdasági körülmények között is a szakma úttörőjeként szolgálta mindenkor Szeged városát.

Dózsa Gábor