Kivonulhatnak biztosítók Magyarországról az adó miatt
A beterjesztett törvényjavaslat szerint az új biztosítási adó alapja a bruttó díj, erre vetül a 30 százalékos kgfb-, a 15 százalékos casco- és a 10 százalékos vagyonbiztosítási teher. A kgfb-nél 43, a cascónál 17,6, a vagyonbiztosításoknál pedig 11 százalék körül alakulhat a tényleges adóterhelés.
Nemcsak a nagyobb költségvetési bevétel reménye szól amellett, hogy az adó ne egyszerű pluszköltség legyen, ami beépül a bruttó díjba, de a jutalék- és viszontbiztosítói megállapodások újratárgyalására is rákényszeríti a biztosítókat, miután az általános gyakorlat szerint ezeket szintén a bruttó díj alapján számítják – írja a Napi Gazdaság.
Kérdés, hogy miként viszonyul majd az állam ahhoz, ha a biztosítók díjhirdetéskor a baleseti adó mellett a bruttó számításból adódó további veszteségeiket is igyekeznek majd enyhíteni. A baleseti adónál a biztosító 70 forintos bevételéért 91 forintot kellett kifizetnie a biztosítottnak, most ahhoz, hogy előbbi pénzénél maradjon, 100 forintos új díjat kell hirdetnie. A kgfb − mivel az ügyfelek figyelnek az éves díjhirdetésre − hálásabb termék lehet, mivel a cascónál és a lakásbiztosításoknál nem automatikus az éves biztosítóváltás. A bennragadt konstrukciók kedvezőtlenek lehetnek a biztosítók számára, hiszen itt még nagyobb lesz a bruttó díjra vetülő elvonás.
A gazdasági lap szerint megoldás lehet, ha a biztosítási adót a bruttó díjon kívül tüntetnék fel, ebben az esetben a díjra vetülő terhelés valóban a kormány által elvárt mértékű lenne. Szakértők szerint ettől az adó alanya sem változna, a kgfb-nél azonban a verseny érdekében előnyösebb lehet a jelenlegi megoldás. A „bennragadt” biztosításoknál a biztosító feladata lenne kiszámolni, hogy a befolyt díjösszegen belül mennyi marad a valós díj és mennyi az adó. A kgfb adómértékével számolva 100 forint baleseti adóval növelt díjból a biztosítónál 76,9 forint maradna, az összeg 30 százalékát − 23,1 forintot − pedig az államkincstárba fizetné be.
Drasztikusan átalakítja a hazai nem életbiztosítási palettát az új biztosítási adó − kevés a remény arra, hogy a jövőben új szereplők megjelenése erősíti majd a versenyt. Magyarországon eddig bevett gyakorlat volt, hogy az új piacra érkező társaság, annak érdekében, hogy viszonylag gyorsan tudjon ügyfeleket szerezni, attraktív ajánlatokkal jelent meg a kgfb-piacon. Bár korábban is jól kitapintható volt, hogy a magas kárhányad miatt e társaságok „tündöklése” kérészéletű, ám két-három év alatt sikerült olyan állományt felépíteniük, amivel a későbbiekben a keresztértékesítésre lehetőség nyílt.
Jelenleg a piaci szereplők között ilyen piacépítési fázisban van a szakértők szerint a Wabard és az Astra, míg küldetésénél fogva hagyományosan gépjármű-specifikus társaság a Közlekedési Biztosító Egyesület (Köbe) − bár ez utóbbi az elmúlt években már előremenekül és lakásbiztosítással is megjelent a piacon.
A 30 százalékos különadó mellett a piacindításra aligha vállalkozik a jövőben társaság − főleg mert az átlagdíj a kötelezőnél amúgy is sokak szerint kigazdálkodhatatlanul alacsony szinten van. Ennél komolyabb veszély az, hogy a piacra az ügyfelek számára komoly alternatívákat kínáló, kgfb-re (és cascóra) alapozó kis biztosítók bizonyosan megroppannak majd az új adóteher alatt, hiszen sokkal kevesebb lehetőségük lesz a költségporlasztásra a meglehetősen szegmentált állományuk miatt. (Szakértői vélemények szerint az elmúlt évek után még az életágban is működő kompozit vagy ikerbiztosítók jó részének is tőkepótlásra lesz szüksége.)
Már csak azért is komoly veszély egynémely biztosító kivonulása a teljes piacról (vagy a gépjármű-biztosításokból), mert olyan helyzetben érintené ezeket a biztosítókat, amikor a szolvencia II. szabályozásra felkészülés amúgy is komoly mértékű tőkeallokálásra készteti majd a piacot. Szakértők szerint mindezek nyomán az ügyfelek számára fontos piaci verseny fenntartása érdekében ésszerű lenne, ha a jövő évi adótörvényeknél osztott struktúra érvényesülne: a kötelező biztosítás esetén megmaradna a jelenlegi adókivetés rendszere, míg a többi vagyonadó esetében lenne csak az adó alanya a biztosító.
