Koreai-magyar légügyi egyezmény: lett volna, lesz

A miniszterelnök a nemzeti fejlesztési miniszter és a külügyminiszter előterjesztése alapján, határozatot hozott a Magyarország és a Koreai Köztársaság közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodásról – olvasható a TTG hírlevelében.

A határozatban a kormányfő felhatalmazta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben, kijelölje a tárgyalásokon részt vevő személyeket, és ő – vagy az általa kijelölt személy – a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet kézjegyével ellássa. Felkérte továbbá a külügyminisztert, hogy a megállapodás létrehozásához szükséges meghatalmazási okiratot adja ki. A két érintett tárca irányítójának az egyezmény létrehozását követően, a megállapodás szövegének végleges tervezetét haladéktalanul a kormány elé kell terjesztenie.

Az NKH (Nemzeti Közlekedési Hatóság) internetes honlapján, a légügyi egyezmények felsorolásában megtalálható egy olyan korábbi megállapodás, melyet 1989. november 22-én hazánk és a távol-keleti ország képviselői írtak alá Budapesten. Ebben a felek akkor gyakorlatilag minden olyan fontosabb kérdést tisztáztak, amelyek elvileg lehetővé tették volna a Budapest és Szöul közötti légiforgalom beindítását.

Szabályozták többek között az útvonalat, a kölcsönös kijelölést (ez egy-egy légitársaságra vonatkozott), a légifuvarozással kapcsolatos szabadságjogokat, a biztonsági rendelkezéseket és a két ország hatóságai közötti konzultációs kötelezettséget. Megállapodtak a módosítási, felfüggesztési, visszavonási vagy megtagadási jogokról, a kölcsönös statisztikai adatszolgáltatásról, a vám-, adó- és illetékmentességről éppúgy, mint a képviselet- vagy irodanyitásról, marketingről vagy a jegyeladásról, valamint a valutaátutalásra vonatkozó rendelkezésekről.

Az egyezményben a két fél azt hangsúlyozta, hogy céljuk a tisztességes és egyenlő lehetőségek biztosítása, a kölcsönös érdekek figyelembevétele, és az útvonalon az ésszerű kapacitás biztosítása. Miután az egyezmény kapcsán sehol sem szerepel annak kihirdetési dátuma, feltehetően végül valamiért mégsem lépett hatályba. Ez lehet az oka annak, hogy Magyarország és Korea most újra tárgyalja – és remélhetően hamarosan meg is köti – a két ország közötti légügyi egyezményt.

Az iho/repülés korábban arról számolt be, hogy a koreaiak a CSA, a cseh nemzeti légitársaság privatizációja iránt érdeklődnek, a csehek pedig egy A330-as beszerzésével újraindítják interkontinentális hálózatukat, az első járat a Prága-Szöul lenne.