Londoni reptérügyek: a Manchesteré Stansted?

iho/repülés   ·   2013.01.22. 19:00
stansted_cim

Újabb érdekes állomásához érkezett a londoni illetve britanniai repülőterek tulajdonosváltása: a brit főváros egyik, főként diszkont társaságokat kiszolgáló repülőtere, a Stansted másfél milliárd fontért gazdát cserél. Annak a Manchester Airort Groupnak a birtokába kerül, amelyhez Manchester, East Midlands és Bournemouth repülőtere is tartozik.

Stansted, utasszámát tekintve az Egyesült Királyság negyedik legforgalmasabb repülőtere, azután vált eladóvá, hogy a brit versenyhivatal 2011-ben kötelezte az addig monopolhelyzetben lévő British Airport Authority (BAA) spanyol tulajdonosát: két repülőterét adja el, egyet Angliában és egyet Skóciában. A Ferrovial érthető döntése az volt, hogy Heathrow a tulajdonában marad, viszont eladásra kínálja Stansted és Edinburgh repülőterét.

Stansted tulajdonost vált, vajon változik-e a funkciója emiatt?

A BAA azóta át is alakult, és immár Heathrow Ltd. néven értékesítette a skóciai légikikötőt a Gatwick tulajdonosának, és várhatóan februárban véglegesíti a szerződést Stanstedről a Manchestert kezelő céggel.

A Londontól északra fekvő Stansted évi forgalma 2011 és 2012 szerptembere között 17,4 millió utas volt, de a nemzetközi terminál bővítésével évi 35 millió utas forgalmára is elég lesz a kapacitása. 14 légitársaság használja a légikikötőt, 32 ország 140 repülőterére indulnak innen járatok. A reptér úgy hirdeti magát, mint a legtöbb európai vonallal rendelkező légikikötő, tehát fő profilja a közép- és rövid távú járatok indítása és fogadása, a domináns légitársaság pedig a járatok hetven százalékát repülő Ryanair, amelynek 41 gépe állomásozik Stansteden. A légikikötő teherforgalma évi 209 ezer tonna.

Az állóhelyek száma 110, csak egy 3048 méteres pályája van, de ez alkalmas lehet A380-asok és 747-8-asok leszállására is. Közvetlen gyorsvasúti szolgáltatás köti össze London mintegy 50 kilométerre lévő központjával, a Stansted Express 47 perc alatt ér ki a repülőtérre.

Ryanair-gép Stansteden: milyen lenne a reptér, ha O'Leary tulajdonrészt szerezne benne?

A légikikötő weboldaláról letölthető egy olyan, évekkel ezelőtt készült master plan, amely még a BAA égisze alatt egy második leszállópálya lehetőségét boncolgatja, egykor még tervpályázatot is kiírtak a létesítésére, de ilyesfajta beruházás tervéről a mostani dokumentumok már nem beszélnek. Feltehetően egy ilyen bővítés épp olyan nehezen kivitelezhető lenne, mint a sok éve vajúdó, és feltehetően soha meg nem épülő harmadik pálya Heathrow-n: évek óta működik egy olyan civil szervezet, amelynek neve: SSE (Stop Stansted Expansion, vagyis: Állítsátok Meg Stansted Terjeszkedését).

Stansted második pályájának legfőbb követelője Michael O'Leary. A Ryanair vezére egy tavalyi londoni meghallgatáson nem kis megrökönyödést keltve a parlament falai között is hülyeségnek és elmebeteg ötletnek minősítette azt a gondolatot, hogy a meglévő repterek bővítése helyett egy újat építsenek Délkelet-Angliában. Érdekes fordulat, hogy a Temze-torkolatban építendő új légikikötő edigi legfőbb támogatója, Boris Johnson londoni főpolgármester is legújabban olyan terveket hozott nyilvánosságra, hogy talán inkább Stanstedet kellene szuper-Stansteddé, négypályás óriásreptérré fejleszteni.

A londoni főpolgármester új víziója: négypályás szuper-Stansted?

A Ryanair vezére az elmúlt hónapokban többször nyilatkozott arról, hogy szeretne megközelítően egynegyednyi tulajdonrészt vásárolni a Stansted portfóliójából, de már jelezték, hogy a versenyhivatal ezt nem nézné jó szemmel, félő ugyanis, hogy a birtokrészt a Ryanair a versenytársak ellenében használná ki a reptér üzemeltetésekor.

O'Leary azért is támogatta a reptér eladását, mert a légikikötő eddigi tulajdonosaival kemény harcban állt a leszállási és egyéb illetékek növekedése miatt: O'Leary azzal vádolta a Ferrovialt, hogy az itt beszedett pénzből finanszírozza Heathrow-t, és a megemelt tarifák miatt jogi lépésekkel fenyegette a BAA-t.

O'Leary azt sem rejtette véka alá, hogy kész tervei vannak arra, hogyan kellene átalakítani a repteret úgy, hogy az „a Ryanairhez hasonlóan hatékony legyen”. Elképzelései szerint a reptéri terminálszárnyakat összekötő vezetőnélküli vasút helyett gyalogoshidakat kellene alkalmazni, fel kellene számolni a check-in pultokat, helyettük újabb üzleteket és gyorsabban működő biztonsági ellenőrző pontokat kellene telepíteni a terminálra.

Kapcsolódó hírek