Minden a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiáról, 1. rész: valósuljon meg 2040-re!

Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója csütörtökön a Portfolio konferenciáján mutatták be a Budapesti Agglomeráció Vasúti Stratégiát.

„Budapest közlekedésében szinte minden probléma gyökere, hogy naponta egymillió ember jön be autóval az agglomerációból és a külső kerületekből a belső városrészekbe dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni. Érthetően, mert a közösségi közlekedés nem elég versenyképes, miközben a külső kerületek és a főváros környéki települések népessége folyamatosan nő. Ezt a kihívást kell megoldani és ebben a vasút a város aranytartaléka. 

Az előttünk álló legfontosabb feladat az elővárosi vasúthálózat, illetve az elavult állapotában is hetente másfél millió utast kiszolgáló HÉV-ek megújítása. A kötöttpályás fejlesztés a megoldás, az úthálózat további bővítése nem lehetséges. Fizikailag sincs elég hely, másrészt nem az egyéni közlekedés növelése a cél, hanem a kötöttpályás közösségi közlekedésé. Ez sokkal inkább klíma- és környezetbarát, és sokkal nagyobb kapacitással tud problémákat megoldani.

A kormány az előttünk álló évtizedben több, mint 1000 milliárd forintot költ az elővárosi vasutak és a hévek fejlesztésére, felhasználva az európai uniós fejlesztési forrásokat is” – jelentette be Fürjes Balázs államtitkár a konferencián.

A stratégia részletes intézkedési tervet, vonalankénti fejlesztési terveket tartalmaz. A stratégia dokumentumai megismerhetők a budapestvasut2040.hu oldalon, ahol minden érintett részletes kérdőíven mondhat véleményt és tehet javaslatokat. A stratégia most megkezdődő társadalmi egyeztetése megelőzi a kormány döntését, így a dokumentum elfogadása előtt a beérkező vélemények beépítésére még van lehetőségünk.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) a fővárost és agglomerációját érintő elővárosi kötöttpályás közlekedésnek, azaz a MÁV elővárosi vasútvonalainak, illetve a HÉV-vonalaknak a fejlesztéséről szóló, átfogó, hosszú távú célokat és az ezek eléréséhez szükséges fejlesztéseket meghatározó dokumentum, amely új alapokra helyezi a vasút és a HÉV-ek szerepét Budapest és térsége életében.

• A stratégia azt a célt tűzi ki, hogy 2040-ig tartó, átfogó és egymásra épülő, komplex beruházások megvalósítása révén, összességében nyolcvan százalékkal növelje az elővárosi vasútvonalakon utazók számát.
• A stratégia kidolgozása 2019-ben kezdődött, megrendelője a Miniszterelnökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a MÁV Zrt. és a Budapest Fejlesztési Központ által alkotott konzorcium.
• A stratégia kidolgozását az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatta.
• A stratégia kidolgozása során több alkalommal volt lehetősége a szakmai, illetve szélesebb nyilvánosságnak véleményt mondania, javaslatot fűznie egy-egy készülő fejezethez. 
• Az elkészült és most bemutatott atratégiáról és a kapcsolódó stratégiai környezeti hatásvizsgálat szövegéről 2021. március 6-áig van lehetősége minden érdeklődőnek véleményt mondani.

1960 és 2017 között a főváros belső kerületeinek népessége a felére csökkent, miközben az agglomeráció népessége hatvan százalékkal nőtt. Budapesten és környezetében csaknem hárommillió ember él, ez a szám folyamatosan emelkedik. Minden évben egy egész kisvárosnyi ember költözik a fővárosi agglomerációba. 2040-re várhatóan 200 ezerrel több ember él majd a térségben.

Közép-Magyarországon, tehát Budapesten és Pest megyében együtt 2010 óta 1 millióról 1,25 millióra nőtt a gépkocsiállomány. Az elővárosokban élők jelentős része nap mint nap ingázik, többségük autóval. Csúcsidőben Budapest útjain minden harmadik autó az agglomerációból érkezik, és minden második autóval megtett kilométert ezek az autók teszik meg. Az ingázók naponta átlag harminchét percet töltenek dugóban, ez évente 300 milliárd forint társadalmi kárnak felel meg. A bevezető utak tovább nem bővíthetőek, de a főváros belső úthálózata sem se bírna el még több beáramló autót.  A rengeteg autó jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz. A térség közlekedése évente négymillió tonna szén-dioxidot bocsát ki. Egy utas eljuttatása adott távolságra vasúttal mindössze harmadannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint autóval.

Budapesten belül tíz emberből hat veszi igénybe a közösségi közlekedést, az agglomerációból ingázók közül azonban csak három. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia segítségével ezt az arányt szeretnénk elérni az agglomerációban élők esetében is.

Az elővárosi vonalak fejlestése során az esztergomi és a székesfehérvári vonalon történt jelentős beruházások sikere és a modellezések eredményei is bizonyítják, hogy akár nyolcvan százalékkal több utas is használná a vonatokat Budapest térségében, a Budapesten belüli vasúti utazások száma a négyszeresére növekedhet.

A vasútban rejlő potenciál kihasználásához a kapacitást bővíteni kell. A vasút összetett rendszer, sikeresen csak egymásra épülő projektekkel lehet fejleszteni. Ahhoz, hogy tudjuk, mit érdemes tenni a következő években, tudnunk kell, hová szeretnénk eljutni 20 éven belül. Egyes intézkedéseket azonnal meg kell tenni, míg a Stratégia további szakaszaiban tervezett beruházások megvalósítására 2040-ig kerülhet sor. Ezt a fejlesztési ütemtervet vázolja fel a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia.

A stratégia célkitűzése, hogy a Budapest körüli településeken 15 percnél többet sehol ne kelljen várni a vonatra, az agglomeráció bármely irányából három metróvonal legyen elérhető vasúton átszállás nélkül, és az utazás során elegendő legyen egyetlen, minden járműre érvényes bérlet.

A vasút versenyképességéhez az állomások megközelíthetőségének javítása is szükséges: fedett biciklitárolókkal, bővülő P+R parkolókkal és kényelmes buszcsatlakozásokkal.

Az utazást tervezhetővé és komfortossá kell tenni, a késéseket pedig meg kell szüntetni. A pontosságot a nagyobb kapacitású hálózat és a központi forgalomirányítás biztosíthatja.

A 2040-ig tartó teljes program nagyságrendileg 2000 milliárd forintba kerül, a megvalósításhoz főként európai uniós forrásokat tervezünk bevonni. A stratégia első tíz évére szánt 1000 milliárd forint kérdésében jó irányba haladnak az uniós egyeztetések. A BAVS egy megvalósítható vízió, egy számokkal, valós közlekedési igényekkel alátámasztott stratégia.

Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta megközelítőleg hasonló nagyságrendben, 2000 milliárd forintot költött vasútfejlesztésre. 2040-ig három újabb uniós fejlesztési és költségvetési ciklus zárul le, ha a BAVS-hoz szükséges 2000 milliárd ügyében már a legelején adott az uniós egyetértés, jók az esélyeink, hogy a következő uniós ciklusokban is finanszírozzák ennek a stratégia megvalósítását.  

A fejlesztések révén átjárható lesz a város és agglomerációja. A mostanáig XIX. századi logikán működő fővárosi vasúti közlekedésünk XXI. századi alapokra helyezésével helyére kerül a vasút szerepe a városban. A vasút újra a fejlődés motorja lesz az ország szívében.  

A stratégiát részletesen bemutató kiadvány itt tekinthető meg, az összefoglaló rövidfilm pedig itt: