Pegazusokkal kívánja kiterjeszteni légierejének akciórádiuszát Dél-Korea
A KC-46-os légi utántöltő repülőgépek a jelenleg hadra fogható KC-330-asokat váltanák le, pedig azok sem idősebbek hét évnél, és képességeiket miatt sem érheti szó a ház elejét.
A háttérben persze ez esetben is az Egyesült Államok bukkan fel: hivatalba lépése óta az elnök, Donald Trump folyamatosan helyezi nyomás alá szövetségeseit, és sürgeti katonai költségvetésük jelentős felemelését. Dél-Korea sem kivétel – az országban 28 ezer 500 amerikai katona állomásozik, és Trump már az első ciklusa idején nyomatékosította, Dél-Koreának nagyobb mértékben kell hozzájárulni a katonai jelenlét költségeihez. Idén létre is jött egy ötéves megállapodás, amelynek értelmében Szöul 8,3 százalékkal, 1,47 milliárd dollárra növelte a hozzájárulást; Trumpnak azonban ez kevés, és tízmilliárdot kér, ami heves vitákat váltott ki Dél-Koreában.
Noha kiadásokkal jár – gépenként 200 millió dollárba –, a KC-46-esek megrendelése mindenesetre járható útnak tűnik. Az Egyesült Államok védelmi ipara megrendeléshez jut, Dél-Korea pedig egyrészt megerősítheti szövetségi viszonyát az Egyesült Államokkal, másrészt az előrelátás jegyében meghatározhatja légierejének jövőbeli doktrínáját.
Az utasszállító Boeing 767 átalakításával kifejlesztett KC–46 Pegasus légi utántöltő repülőgép körülbelül tízéves konstrukció. Fejlett utántöltési képességein és a nagyméretű, a teherszállítást lehetővé tévő cargo-ajtó meglétén túl a törzs hátsó részében akár ötvennyolc utast (de vészhelyzetben 114-et!) is szállíthat, illetve légi-egészségügyi evakuálásra konfigurálva ötvennégy ellátásra szoruló – köztük huszonnégy hordágyon fekvő beteg – kimenekítésére alkalmas. Üzemanyag-szállító képessége 96 ezer 297 kilogramm kerozin.
A doktrína lényege pedig adott: Dél-Koreának növelnie kell légierejének operatív hatókörét, különösen az F-35-ös lopakodó vadászgépekből és más fejlett repülőgépekből álló flottájának támogatása érdekében. A tankerek beszerzése akár a regionális biztonsági kihívásokra – beleértve Észak-Korea folyamatban lévő rakétakísérleteit és Kína növekvő katonai magabiztosságát – adott válaszként is felfogható. A KC-46-osok révén a dél-koreai légierő vadászgépei hosszabb küldetésekre vállalkozhatnak a Japán- és/vagy a Sárga-tenger felett.
Dél-Korea védelmi kiadásai idén elérik a 44,2 milliárd dollárt, azaz a GDP 2,3 százalékát; az összeg meghaladja Észak-Korea becsült éves gazdasági teljesítményét. Ugyanakkor a hadsereg létszáma az elmúlt hat évben mintegy ötödével, 450 ezer főre csökkent, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy a termékenységi ráta (0,75) a világon itt a legalacsonyabb, és ez megmutatkozik a kötelező katonai szolgálatra alkalmas férfiak számának visszaesésében is. A Szöul által kiadott Védelmi Fehér Könyv szerint az állomány fogyását a csúcstechnológiás képességek növelésével indokolt ellensúlyozni. A dokumentum azt is rögzíti, hogy a hazai kutatás és fejlesztés felé kell elmozdulni a külföldi katonai technológiától való függőség csökkentése érdekében.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
