Reptéri hírek: forgalom, Cargo City-bővítés, Zöld Egyensúly

Valamelyest csökkenő forgalom, megkezdődött az áruszállító központ bővítése, már élvezhető a kilátóterasz látványa, elismerés a környezetvédelmi programoknak.

Világtrend, hogy a nagy nyári felfutás után valamelyest csökken a (foglalásokban is megmutatkozó) utasforgalom – egyébként megintcsak valamelyest, de a teheráru-fuvarozás volumene is, de mint a Budapest Airport friss hírösszefoglalója tükrözi, vannak helyi tényezők is. A korábbi nyári hónapokban, júliusban és augusztusban 81, illetve nyolcvan százalékos visszaépülés volt tapasztalható 2019 azonos hónapjaihoz képest. Szeptember folyamán ez a fellendülési arány a 2019. szeptemberi szint 78 százalékára csökkent, mivel a közelmúltbeli gazdasági helyzet és a légitársaságokra kivetett új kormányzati adó vegyes hatása lelassította a fellendülést.

Az ősz első hónapjában összesen 1 millió 185 ezer 462 induló és érkező utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Szeptember végéig így összesen 9 millió 60 ezer 752 utast fogadott és indított idén a budapesti repülőtér, csaknem 265 százalékkal többet, mint 2021 első kilenc hónapjában. Idén a főszezonon kívül is népszerű célállomásnak bizonyult London, Tel-Aviv, Amszterdam, Frankfurt és Párizs.

A cargo-árumennyiség minimális, 4,1 százalékos csökkenést mutat 2021 szeptemberéhez képest. Éves viszonylatban viszont ezen a területen is emelkedés mutatkozik: az eddig kezelt 143 ezer 716 tonna légiáru 7,8 százalékkal több, mint a tavaly január–szeptemberi időszakban regisztrált volumen. 

A növekvő igényekre tekintettel bővül a BUD Cargo City

A Budapest Airport által 2020-ban megnyitott BUD Cargo City indulása óta rekord árumennyiséget kezelt, partnerei és a magyar gazdaság egésze számára pedig jelentős cargo-növekedési potenciált jelent a közép-kelet-európai régióban, szögezi le a reptérkezelő közleménye. A kulcs a folyamatos fejlődéshez és annak biztosításához, hogy Magyarország a régió meghatározó áruforgalmi elosztóközpontja maradjon a cargo-ökoszisztéma központjául szolgáló BUD Cargo Cityben és a cargo-közösség munkájában rejlik. Ennek köszönhetően a Budapest Airport és a légiáru-kezelő komplexum biztos pontot jelent az ellátási lánc minden szereplője, beleértve a 12 ezer, ma Magyarországon a légiáruszállítási szektorban dolgozó ember számára.

A BUD Cargo City sikerének okán elérkezett az idő a további fejlesztésre: szeptemberben megkezdődött a központhoz kapcsolódó cargo-előtér bővítése, októberben pedig kezdetét vette az árukezelő (handling) épület kapacitásának növelése is. A Budapest Airport további 6500 négyzetméteren létesít raktárakat, 2000 négyzetméteren irodákat, valamint élő állatok fogadására alkalmas munkaterületet és egyéb kiszolgáló helyiségeket. A bővítésnek köszönhetően a repülőtér éves cargo kapacitása 250 ezer tonnáról 300 ezer tonnára nő. Ez garantálni fogja, hogy Magyarország továbbra is vezető szerepet töltsön be a közép-kelet-európai régióban, miközben alapvető versenyelőnyt nyújt a magyar gazdaság valamennyi szereplője számára.

Sokak régi vágya, hogy megint legyen egy hely, ahonnan rálátni a forgalmi előtérre, az ott mozgó és várakozó gépekre

A hírlevél közzé teszi a jó hírt: megnyílt a 2B Terminálon újonnan kialakított kilátó- és dohányzóterasz, így a nem-schengeni övezet országaiba tartó utasok már az útlevél ellenőrzést követően is dönthetnek úgy, hogy a szabad levegőn töltik a gép indulásig hátralévő időt. A kétszáz négyzetméteres terasz jelenleg minimális, a funkcionalitást szem előtt tartó berendezéssel fogadja az utasokat, végleges, padokkal és növényzettel kiegészített dizájnját a későbbiekben fogja elnyerni. A korai nyitással a Budapest Airport célja az utasok igényeinek mielőbbi kiszolgálása volt.

Az új terasz egy külön teherviselő acélszerkezettel épült fel a 2B Terminál tetején. A legfontosabb munkálatok alig hat hónap alatt befejeződtek, így a helyiség már szeptember közepén megnyílt az utasok előtt.

Fenntarthatósági jelentés, nemzetközi elismerés

A felelős és átlátható repülőtér-üzemeltetés jegyében a Budapest Airport kiadta első, a 2021-es évet összegző fenntarthatósági jelentését. A tavalyi évet a reptérkezelő a fenntarthatóság terén is stratégiai döntések, ambiciózus vállalások, kulcsfontosságú kezdeményezések és rangos nemzetközi elismerések jellemezték. A vállalat hatalmas lépéseket tett a karbonsemleges működés fenntartásáért és más fenntarthatósági céljai eléréséért, valamint elsődleges célként fogalmazta meg, hogy korábbi vállalásánál 15 évvel korábban, legkésőbb 2035-re eléri a nettó zéró kibocsátást, olvasható a hírlevélben. Ennek érdekében a Nettó zéró ütemterv alapján már az elmúlt években is az energiahatékonyságot javító innovatív megoldásokat vezetett be, az e-mobilitás előmozdítására tett intézkedéseket valósított meg. Az elmúlt három év több mint 70 milliárd forint összértékű repülőtérfejlesztési projektjei a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével valósultak meg.

Második helyezést ért el a Budapest Airport Greenairport programja az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja Zöld egyensúly kategóriájában. A díj célja, hogy elismerje és széles körben megismertesse a hazai vállalatok példaértékű, hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjait. A kezdeményezés keretében a repülőtér hőközpontjainak korszerűsítésével évente hozzávetőlegesen 170 ezer köbméter földgázt és 340 tonna szén-dioxid-kibocsátást spórol meg a repülőtér, az elektromos járművek használatának és 35 e-töltőpont telepítésének köszönhetően pedig évi 140 ezer liter üzemanyagot és 350 tonna szén-dioxidot takarít meg. A törekvések eredményeként 2019-ben, a járvány előtti rekordévben a repülőtér közvetlen szén-dioxid-kibocsátása a tíz évvel azelőtti szint felére, az egy utasra jutó kibocsátás pedig a harmadára csökkent. Emellett a megvásárolt zöldenergia 2022-ben a repülőtér áramigényének 65 százalékát tudja fedezni, 2023-tól pedig a száz százalékát.