Repülés 2013 <br>A repülésbiztonság 1. rész

– Beszélgetésünk idején még nem telt le teljesen az év, és tavaly is volt még december utolsó napjaiban egy csúnya eset Moszkvában. De azért nagyon úgy tűnik, hogy megint igen biztonságos, jó évet zárunk idén a légiközlekedésben.

–  Mindenképpen így van, bár a balesetek számában nem javult a helyzet. 2012-ben huszonhárom súlyosabb, tehát emberéletet is követelő közforgalmú nagygépes baleset történt, 2013-ban mostanáig huszonnyolc (szerencsére ez a szám végül nem nőtt tovább – a szerk.). Viszont tavaly egész évben 475-en vesztették életüket, idén 256-an, tehát alig több mint feleannyian, az eddigi tendenciát folytatva tehát lényegesen jobban fog végződni az év. Ha hosszabb távon nézzük: az utóbbi tíz év átlaga évi harminckét baleset, aminél a huszonnyolc már jobb, és több mint 700 halott volt az átlag, amihez képest a 256 alig több, mint egyharmad.

– Azért tegyük hozzá, hogy a négyszázas vagy a hétszázas átlagos áldozatszám is jóval kedvezőbb, mint más közlekedési eszközöknél.

– Különösen, ha kilométerre vetítjük, hiszen a repülőgép nagyon gyors. Ha mondjuk, választanom kell, hogy Párizsba autóval megyek vagy repülővel, hát autóval sokkal nagyobb az esélyem, hogy balesetbe keveredjek.

– Hogy néz ki az esetek területi megoszlása? Folytatódik-e az a tendencia, hogy Észak-Amerika, Európa jól teljesít repülésbiztonságban?

– A súlyosabb, tíz főnél nagyobb létszámot érintő baleseteknél elég jól látszik ez a tendencia. Ebben az évben hat ilyen nagyobb katasztrófa történt. Ebből a megoszlás körülbelül a megszokott: kettő volt Afrikában (egy Nigériában, egy Namíbiában), kettő a volt Szovjetunió területén. A maradék kettőn Laosz és Mexikó osztozik, tehát Európa és Észak-Amerika ezekből a súlyos esetekből kimaradt.

– Nem tudom, mennyire befolyásolja a statisztikát az, hogy kezd kiderülni: a legutóbbi namíbiai zuhanás nem baleset volt, hanem öngyilkosság.

– Ebből a szempontból nem nagyon befolyásolja, mert az is a rendszernek a hibája, hogy egy olyan ember kerülhet ilyen pozícióba, akinek ilyen súlyos problémái, mentális vagy személyes gondjai vannak. Nem ez az első ilyen eset. Emlékszünk, hogy egy Amerikából jövő egyiptomi gép pilótája is öngyilkos lett, Japánban és Indonéziában is történt hasonló. Ezek az emberhibás események számát szaporítják, amelyek egyébként is túlsúlyban vannak. Olyan katasztrófa, ami tisztán műszaki hibára lenne visszavezethető, nemigen történik: az idén történt események nagy részének egyelőre még csak a vizsgálata folyik, de a hat súlyosabból négynél már elmondható, hogy személyes tényezők játszottak szerepet. A mexikói esetnél meg a laoszinál még nem tudni pontosan, mi volt az ok. De nagy valószínűséggel legalább részben az emberi tényező belejátszott.

– Akkor itt vagyunk a másik nagyon érdekes témánál! Az idei statisztika fényében mi számít igazán veszélyes faktornak a repülésben: a repülőgép-e vagy az ember? Ezek szerint inkább az ember.

– Most már évek óta egyre inkább. És ez a tendencia fokozódni látszik. A gépeknél viszonylag könnyű javítani a megbízhatóságot, amennyiben az anyagi feltételek megvannak. A miniatürizálással a különböző vezérlőberendezéseket meg lehet többszörözni. Az embernél nem ilyen egyszerű a helyzet. Az egyik nagy probléma az, hogy az emberek az automatizálás miatt a manuális vezetés képességét egyre jobban elveszítik. Tehát egy pilóta, amikor pilótává válik, általában repül kisgéppel és tud repülőgépet vezetni, de utána esetleg évszámra csak a vizsgákon kell kézzel repülnie, ott is csak bizonyos helyzetekben. A szimulátoros idő is drága, tehát általában az előre megszabott kötelező programokat futtatják le, amelyeket egy idő után már rutinból tud egy pilóta. De amikor egy váratlan helyzet adódik, amikor például az Air France gépének a robotpilótája egyszer csak átadta a vezetést a pilótáknak, kiderült, hogy nagy magasságban a sima utazórepülést sem voltak képesek kézzel elvezetni, és ebből lett a katasztrófa. De nagyon hasonlónak tűnik a mostani kazanyi eset is, ahol lekapcsolódott a robotpilóta, és a pilóta először meredek emelkedésbe, majd zuhanásba vitte a gépet, és minden látható, időjárási, vagy műszaki probléma nélkül katasztrófa történt.

(Folytatjuk)