Új pályák nélkül leáll a növekedés Angliában

Nem sokkal azután, hogy a kormányból kivált a közlekedési miniszter, aki esküdt ellensége volt – parlamenti választókerülete elhelyezkedése okán is – Heathrow harmadik pályája felépítésének, ismét fellángolt a vita Britanniában a legnagyobb londoni repülőtér és általában az angliai légikikötők kérdéséről.

Mint arról már többször beszámoltunk, Heathrow kapacitása csúcsára ért, miközben a harmadik pálya vagy egy vadonatúj repülőtér építéséről továbbra sincs megegyezés. A konzervatív kabinet a jelek szerint nem akarja a választások előtt meghozni azt a döntést, ami vagy a légiipar, vagy a környezetvédők oldaláról mindenképp súlyos támadásokkal fenyeget. Ugyanakkor az is biztos, hogy ha nem sikerül megoldani a problémát, London elveszti vezető szerepét az európai repülőterek között, sok légitársaság már most azon gondolkodik, hogy Amszterdamba, Párizsba vagy Frankfurtba helyezi át nyugat-európai bázisát, és ez a légi közlekedésen túl is súlyos csapás lenne a szigetország gazdaságára.

A viták egyik aktuális forrása, hogy a Policy Exchange nevű tanácsadó cég nyilvánosságra hozta a maga elképzelését a megoldásról, és elvetette a londoni polgármester, Boris Johnson javaslatát, miszerint vadonatúj négypályás repteret kellene építeni a Temze torkolatánál. A tanulmány szerint ez a megoldás túlságosan költséges: mint arról korábban beszámoltunk, a reptérhez külön vasútvonalat és autópályát is kellene építeni, ami hosszú időbe és a megközelítést szolgáló létesítményekkel együtt végül is csillagászati összegekbe kerülne. Ráadásul közben kiderült, hogy a Temze torkolatvidékét féltő környezetvédők épp olyan hevesen ellenzik ezt a megoldást, mint Heathrow harmadik pályáját.

Közben nem kisebb személyiség érvelt Heathrow harmadik pályája mellett, mint a Qatar Airways nagyhatalmú és szókimondó főnöke, Al Baker, aki szerint az Egyesült Királyság nem nélkülözheti ennek a beruházásnak az előnyeit, és sürgős döntésre lenne szükség. A Qatar Holding egyébként néhány hónapja lett húszszázalékos tulajdonosa a Heathrow-t is kezelő cégnek, a BAA-nak.

A Policy Exchange javaslata új pályák építése, de nem messze keleten a Temze torkolatánál, nem is a meglévő heathrow-i 27/09-es jobb pályától északra, ahová a harmadikat tervezték volna, hanem Heathrow-tól nyugatra, mindössze három kilométer távolságra. „Cserébe” az új pályákért, a repülőtér kezelőjének el kellene fogadnia olyan korlátozásokat, mint hogy a reptér este 11-től reggel negyed hétig zárva tartson, a keskenytörzsű gépek pedig meredekebb siklópályán kell, hogy megközelítsék a leszállópályát, hogy kevesebb zajt keltsenek maguk alatt a város sűrűn lakott övezeteiben. Az alku ahhoz lenne hasonló, mint ami Frankfurt tavaly ősszel átadott új pályájának kíséretében lépett életbe.

A tanulmány a most egypályás Lutont is jó helyszínnek tartaná egy négypályás nagyreptér kiépítéséhez, de ott a domborzati viszonyok miatt ez nehezebben megvalósítható.

A londoni polgármester közben ismét sürgeti a kormányt, hozzon mihamarabb döntést, különben London és Anglia egészének gazdasága megszűnik növekedni, bekövetkezik a stagnálás időszaka, ugyanakkor Boris Johnson azt is kiköti, hogy a kabinet egyszer s mindenkorra felejtse el Heathrow harmadik pályáját. Szerinte egy új légikikötő 80 milliárd fontból, vagyis 130 milliárd dollárból megépíthető, harminc év múlva lenne kész, és azt állítja, hogy a megépítése nem járna magasabb költséggel, mint az a bizonyos felejtésre szánt új pálya Heathrow számára.

Az elkeseredett viták közepette a legkeserűbb hangot a British Airwayst magába foglaló International Airlines Group (IAG) elnöke ütötte meg: Willie Walsh egy nyilatkozatában azt jósolta, hogy semmi nem fog történni, mert nincs pártközi megegyezés a kérdésről, nincs politikai akarat ennek a súlyos és bonyolult problémának a megoldására.

Mindeközben, talán a vitát kihasználva, London második legnagyobb repülőtere, Gatwick, amely már nem ugyanannak a cégnek a tulajdona, mint a Heathrow, belekezdett a maga új pályakoncepciójának kidolgozásába, azzal a megszorítással, hogy 2019 előtt nem kezdődnek el a valóságos munkálatok. A Londontól délre eső légikikötő, amit a Global Infrastructure Partners 2009-ben vásárolt meg, még 1979-ben kötött megállapodást a helyi önkormányzattal arról, hogy 2019-ig nem lesz több pályája a repülőtérnek.

A Heathrow bővítéséről szóló vita kimenetele nyilván befolyásolhatja a gatwicki bővítést is, illetve minél tovább húzódik a vita Heathrow-ról, annál több az esélye és az üzleti realitása is az új gatwicki pályának, aminek megépítése egyébként a reptér igazgatója szerint sokkal kevesebb környezeti kárt okozna, mint a harmadik pálya Heathrow-n.