Uniós vizsgálat: a SAS is kormánypénzt kapott
Az Európai Diszkont Légitársaságok Szövetsége, az ELFAA (European Low Fares Airline Association) hivatalos közleményben üdvözölte az Európai Bizottság (EB) döntését, amellyel a brüsszeli testület egy mélyreható vizsgálatot irányozna elő az évek óta financiális gondokkal küzdő SAS Scandinavian Airlines (SK) állami (Dánia, Norvégia és Svédország által nyújtott) támogatásaival kapcsolatban – adja hírül a TTG hírlevele.
A három ország az elmúlt évben összesen 3,5 milliárd, úgynevezett RCF (Revolving Credit Facility) rendkívüli „támogató hitelkeretet” biztosított a légitársaság számára. Az ELFAA panasza szerint a szabad piaci versenyt korlátozó, hasonló állami támogatások történtek már 2009-ben és 2010-ben is, és a legutóbbi RCF csomag azt bizonyítja, hogy a korábbi állami intervenciós tőkeinjekciók gyakorlatilag hatástalanok maradtak, illetve ez a közpénzekből biztosított anyagi háttér teszi lehetővé az SAS számára, hogy – versenytársai kárára – többek között alacsonyabb árakat kínáljon. Ugyancsak ez jelenti a fő forrását a flotta modernizációjának és az útvonalhálózat bővítésének is.
John Hanlon, az ELFAA főtitkára ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, elsődleges céljuk nem a SAS ellehetetlenítése, hanem annak biztosítása, hogy az európai politika és jogalkotás a szabad és egyenlő feltételek melletti verseny jegyében kezelje az unió légi forgalmát. Csak így lehet ugyanis biztosítani, hogy az ágazat a jövőben a folyamatos növekedés és fejlődés fenntartásával, továbbra is alacsony viteldíjakkal tegye lehetővé minél nagyobb számú ember légi utazását.
John Hanlon szerint napjaikban az ELFAA dinamikusan fejlődő tagvállalatai, amelyek évente mintegy 200 millió utast szállítva, immár az európai légiközlekedési piac 43 százalékát birtokolják, joggal várják el az uniós tagállamoktól az egyenlő piaci feltételek biztosítását. A szervezetben jelenleg olyan nagy fapados fuvarozók tömörülnek, mint például az easyJet, a Flybe, a Jet2.com, a Norwegian, a Ryanair, a SverigeFlyg, a transavia.com, a Volotea, a Vueling és a Wizz Air.
A SAS már a gazdasági válság kitörése előtt is üzleti gondokkal küszködött, gépparkjának átlagéletkora és üzembentartási költségei pedig magasabbak voltak versenytársainál. Ezért az elmúlt évtizedben a három skandináv állam többségi tulajdonában lévő légitársaság jelentős piacvesztést volt kénytelen elszenvedni, és többször is csak pótlólagos tőkeemeléssel tudták megmenteni a csődtől (az unió viszont eddig azért nem emelt ez ellen kifogást, mivel a tőzsdén jegyzett cégnek szánt állami mentőcsomagok mindig nyílt részvényvásárlás útján érkeztek).
Az SAS azonban csak annak fejében maradhatott meg a piacon, hogy befektetői átfogó karcsúsítást és modernizálást várnak el tőle, ami kiterjed többek között a flotta egységesítésére is. Ezért az MD–80-as és B–737 Classic gépek helyett az A320neo és a B–737 NG családra váltanak, ami szintén pótlólagos tőkeigénnyel jár. Mint arról az iho/repülés beszámolt, a szélestörzsű-flottából fokozatosan kivonják a négyhajtóműveseket, helyettük további A330-asokat és a friss rendelés értelmében A350-eseket állítanak majd be.
A légitársaság vezetősége 2012 májusában jelentette be, hogy az új „4Excellence” stratégia alapján, a jövőben elsődlegesen az alaptevékenységre szeretnének koncentrálni, ezért számos földi egységüktől megválnak. Ugyancsak a hatékonyságot szeretnék javítani azzal, hogy az idei nyári főszezontól megszűnik az üzleti osztály a SAS európai járatain.
A SAS financiális problémái ellenére még mindig az északi piac mintegy 30-50 százalékát tudja magáénak, naponta több mint 1100 járatot indít, és évente 28 millió utast juttat el 136 célállomásra. A skandináv légitársaság hat év kihagyás után, 2013. március 31-től két útvonal megnyitásával tért vissza a magyar piacra, Koppenhágát hetente hatszor, míg Oslót háromszor köti össze a magyar fővárossal – emlékeztet a TTG hírlevél.
