Veszélyben hazánk logisztikai versenyképessége
A logisztikai szektor célirányos fejlesztése nélkülözhetetlen Magyarország regionális versenyképességének megőrzéséhez és megerősítéséhez – olvasható a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által kiadott sajóközleményben. A szervezet álláspontja szerint a hazai közlekedéslogisztika főbb kitörési pontjai a Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, Záhony térség logisztikai versenyképességének fejlesztése, az intermodális (kombinált) szállítás hazai helyzetének javítása, illetve a logisztikai szolgáltató központok fejlesztése lehetnek. Ezen lehetőségek kiaknázása nélkül Magyarország könnyen lekerülhet a nemzetközi szállítmányozási útvonalak térképéről.
Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke szerint a négy infrastruktúra-fejlesztési program szükségszerűsége megkérdőjelezhetetlen, minthogy hosszú távú megoldást kínálnak a jelenlegi országstratégiai és közlekedéspolitikai problémákra: javítják hazánk logisztikai versenyképességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország Európa tranzit közlekedési korridorjának szerves része legyen, és Kelet-Közép-Európa logisztikai központjává váljon.
Az elkövetkező húsz év legnagyobb vasútfejlesztési projektje lehet a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, aminek révén Magyarország az európai közlekedési folyosók aktív és hasznos részévé válhat. Hazánk egy kiszámíthatóbb, környezetkímélőbb és fenntarthatóbb vasúti áruszállítási rendszert működtethet, miközben Budapest közlekedési terhelése jelentős mértékben csökken.
Záhony ugyancsak kulcsfontosságú a hazai logisztikai ipar versenyképességének megőrzése szempontjából, mivel a kelet-nyugati vasúti áruszállítás európai fogadásának stratégiai pontja. Minthogy a szomszédos országok fogadótermináljai rohamos tempóban fejlődnek, Záhony térségének közlekedéslogisztikai fejlesztése nélkül e fontos nemzetközi vasúti vonalak elkerülhetik Magyarországot.
Az intermodális szállítás helyzetének javítása egy modern közlekedési rendszer kialakítását, a vasúti tranzit-teherfuvarozás versenyképességének fokozását, és a belső vasúti teherpiac felélesztését foglalja magában. A közúti teherforgalom egy részének vasúti és vízi kiváltásával csökkennek a fenntartási kiadások, javul a közutak állapota, jelentősen mérséklődik az amortizáció, a környezetterhelés (károsanyag-kibocsátás, zajszint), és a kamionok által okozott balesetveszély.
A logisztikai szolgáltató központok folyamatos fejlesztésével és a nemzetközi kapcsolatok erősítésével nőhet Magyarország logisztikai vonzereje a környező országok hasonló adottságaival szemben. A hazai versenyképesség fenntartása és az ország regionális térségi szerepének erősítése érdekében a következő európai uniós pályázati ciklusban is szükség lesz a magyar logisztikai iparág támogatására, a magyar és a multinacionális szolgáltatók között meglévő jelentős tőkeellátottsági különbség miatt.
Fülöp Zsolt elmondta: „Az elnökség által felvetett kérdésekre a 2012. október 11-ei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia adhat választ, ahol a kormányzat szakpolitikusai mellett a teljes logisztikai szektor képviselteti magát, és ahol sok minden eldőlhet az elnökség által deklarált országstratégiai projektek sorsáról.”
