Vizsgálati fogság

A BKV hajóinak a Hableány balesete után elrendelt biztonságtechnikai felülvizsgálata során nyolc esetben találtak kisebb hibát, két hajónál viszont a motor intenzív füstje az utastereket is beborítja. A vizsgálattal összefüggésben felmerült, hogy a jobbára negyven–ötven éves vízibuszok, városnéző hajók előrehaladott kora balesetek forrása lehet. Az ezzel szembeállított érv szerint azonban a hajóknak nem kora van, hanem állapota, a hajózási szabályok betartása és a műszaki alkalmasság elsődleges, ami nincs korhoz kötve.

Kortól és karbantartottságtól függetlenül, a BKV kishajói addig nem futnak ki, amíg a Hableány (ami nem a budapesti közlekedési vállalaté) balesetének kivizsgálása be nem fejeződik. Azt, hogy ez most túlzott óvatosság-e, vagy sem, nem annyira árnyalnánk, az viszont tény, hogy a gyanúsítás szerint a Viking Sigyn kapitánya nem tartotta be az előzés szabályait: nem jelezte előzési szándékát, és nem tartott biztonságos oldaltávolságot sem. Erről Borbély Zoltán közlekedési szakjogász beszélt pénteken az M1-en.

Ha a BKV hajóival gond van, az nem alapvetően biztonságtechnikai természetű: bár az évek során ezeknek a hajóknak a többségét átépítették, részben korszerűsítették – az 1895-ös Hófehérkét többször is –, már nem felelnek meg a turisztikai célú hajózás legújabbkori normáinak. (A 11 szóban forgó hajót három különböző, sétahajóztatásra szakosodott társaság üzemelteti és tartja karban.) Avíttak ugyanis, a turisták a városnézésén kívül típustörténeti időutazásra is befizetnek, amikor ezekkel róják a kilométereket a Duna fővárosi szakaszán. Csakhogy az utasok túlnyomó többsége nincs beoltva öreghajó-mániával, és ha tehetné, inkább korszerű, csendes, kényelmes motorosokkal csorogna fel és le a Dunán.

Bécs tavaly vett új katamaránokat a pozsonyi kapcsolat fenntartásához. Ezek ugyan nem városnéző hajók, viszont az üzenetük annál fontosabb: alacsony fogyasztású, környezetkímélő, biztonságos és modern hajókkal lehet turizmust építeni. Hogy Budapest miért nem erre a (vízi)útra lép? Holott volt elképzelés a hajóflotta fejlesztésére. Az Index értesülései szerint 2013-ban a BKK pályázatot akart benyújtani a 2014 és 2020 között megnyíló európai uniós források elnyerésére. A projekt az előzetes becslések szerint nettó 9,6 milliárd forintot igényelt volna. Az összeget a BKK tizenhárom új hajó beszerzésére, egy karbantartóbázis és huszonöt kikötő korszerűsítésére, illetve építésére kívánta fordítani. A politika azonban közbeszólt, tessék a hivatkozott cikket végigolvasni. Ide tartozik az is, hogy a BKV éppen egy éve adott ki ajánlattételi felhívást a „3011 típusú vízibuszok hajtáskorszerűsítésének és felújításának tervezése” címmel. Arra, hogy mi lett a felhívás utóélete, még rákérdezünk a közlekedési cégnél.

Jelenleg tehát nincs esély a BKV-flotta korszerűsítésére. Értők ennél nagyobb problémának tartják a Duna budapesti szakaszának zsúfoltságát. Motorcsónakok, kis- és hordszárnyas hajók, rendezvény- és szállodahajók róják a fővárosi folyamkilométereket, közéjük hajóznak be az áruszállító motorhajók, a bárkák és uszályok (többezer tonnás tolt kötelékek), az egyéb jellemző folyami hajótípusokról nem is szólva. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint csak az osztrák–német határon 89 százalékkal nőtt a hajóforgalom 2002–2017 között, ez idő alatt megduplázódott a folyón közlekedő szállodahajók száma is. Kétezertizenhétben már 346 ilyen kolosszus járt a Dunán, összesen 50 ezer 616 utassal a fedélzetén, nem egyszer magyar kapitánnyal, magyar személyzettel. A budapesti forgalomról nincs adatunk.

Bár a helyzet nem hasonlítható például az amszterdamihoz, a Duna budapesti szakaszán hajózni eleve különleges kihívás: hektikusan változó a vízmélység, egyes térképeken rosszul jelöltek a navigációs jelzések, a pillérek között felgyorsul a sodrás. Megkérdeztük Bencsik Attilát, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnökét, aggályosnak tartják-e a zsúfoltságot a budapesti szakaszon – egyértelmű nem volt a válasz, kiegészítve azzal, hogy a világosan megfogalmazott hajózási előírásokat be kell tartani. Hasonló értelemben nyilatkozott a 444-nek a Személyhajósok Szövetsége elnöke, Varga Zsolt is, aki ugyanakkor elismerte, hogy a nagy szállodahajók és a kis turistahajók közötti koordináció kérdéseket vet fel.

Az említett szövetség honlapján az is olvasható, hogy a hajózás egy jól szabályozott rendszer része. Olyan nemzetközi szabványok alapján folytatja tevékenységét, amelyek szinte teljesen kizárják a balesetek bekövetkezését műszaki oldalról. A budapesti sétahajók naponta átlagosan kétszázszor indulnak városnézésre. Ehhez képest az utóbbi harminc évben húsz alatt volt azoknak az eseteknek a száma Magyarországon, amikor egy hajó műszaki hibája miatt komolyabb kényszerintézkedésre került sor, a hajót menteni kellett.

Eredeti gondolatunkhoz, a BKV hajóinak a vizsgálatához, a járművek korához visszatérve: ezek a hajók jelenlegi állapotukban sem jelentenek baleseti kockázati tényezőt. Tragédia elsősorban akkor következhet be, ha a dunai hajósok megfeledkeznek a hajózási szabályok szigorú betartásáról, a mindenkori éberség kötelezettségéről.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!