Wizz kontra Air Serbia: hadszíntér a belgrádi reptér

Az EX-YU Aviation News repülési hírportál szerint felmerült a gyanú, hogy a belgrádi Nikola Tesla nemzetközi repülőtér olyan kedvezményeket nyújtott a Wizz Air légitársaságnak, amelyek versenyelőnyhöz juttatták a diszkontcéget. A szerb újsághírek szerint a régebbi 1-es terminál használatával a Wizz húsz százalékot spórolt, a kiszolgálási díjakból 30–45 százalékos, a leszállási díjakból harmincszázalékos kedvezményt kapott, míg az utashíd használatáért egyáltalán nem kellett fizetnie. A 2011-es lila bázisnyitás óta akár 5,4 millió eurót megtakaríthattak e módon, állítja a szerb sajtó.

Nem kell túl nagy ész ahhoz, hogy rájöjjünk arra: ez legjobban a sokáig vergődő JAT Airwaysnek fájt, a semmiből támadt komoly konkurenciája, amely árban és szolgáltatásban versenyzésre kényszerítette az egykori szerb nemzeti fuvarozót. A Wizz Air éves szinten közel félmillió utasával időközben a második legnagyobb partnere lett a repülőtérnek.

Mint arról az iho/repülés beszámolt, tavaly augusztus 1-jétől fújtak új szelek a JAT háza táján, amikor sikerült stratégiai szerződést aláírni az Etihad Airways légitársasággal. Így ez a cég lett a tulajdonosa a szerb légitársaság 49 százalékának, a szerb kormány pedig átvállalta a légitársaság adósságát. Az ősszel megalapított új légitársaság ugyan hangsúlyozottan nem diszkontmodellben működik, hanem az Etihadhoz méltó kiszolgálási színvonalat szeretné megteremteni, de sok útvonalon kellemetlen lehet számukra a közép-európai low-cost cég aktív jelenléte.

Az elérhető újsághírek alapján az Etihad Airways tervei között szerepel, hogy eddig nem tisztázott módon, de a belgrádi repülőtér üzemeltetésébe is beszálljon. Ez pedig különös fényt ad a fenti híreknek.

A szerb közlekedési minisztérium sietett bejelenteni, vizsgálatot indít annak érdekében, hogy sikerüljön megállapítani, indokoltak voltak-e a Wizz Airnek biztosított kedvezmények a kezelésében lévő repülőtéren. Több más légikikötőhöz hasonlóan egyébként a kedvezmények általában csak az újonnan induló desztinációk első évére vonatkoznak.

Amellett, hogy a low-cost légitársaságokat szinte minden országban meggyanúsítják azzal, hogy tiltott támogatások (általában marketingalapok, reptéri kedvezmények) segítségével kerülnek előnybe a versenyben, de általában valóban alacsonyabb költségszinten dolgoznak, kevesebb és egyszerűbb kiszolgálást kérnek a repülőtértől. Egy repülőtérnek pedig – különösen meglévő és nem kellően kihasznált infrastruktúra és egy vergődő hagyományos légitársaság esetén – vonzó a diszkontcégek által beígért sok ezer utas. Szerbiában most magabiztos és nagyra törő tervekkel állt elő az új nemzeti légitársaság, amely a kormányzatot is maga mögött tudja.

Érdekes egyébként, hogy az Air Serbiának arra az 1-es terminálra esett a választása Belgrádban, ahol most jellemzően a low-cost cégek működtek. Az épület látványvilágának frissítése érdekében az új szerb fuvarozó arculatformáló beruházásokba kezdett, valamint egy új autóbuszos beszállító részt is megépíttettek. Amennyiben az Air Serbia expanziója sikeres lesz, akkor az Easyjetnek és a Wizz Airnek várhatóan át kell költöznie a másik terminálra, vagy nem tud majd fapados modellhez kellő árengedményt elérni – a talán nem is olyan független repülőtértől.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!