Légiközlekedés

Idén eddig 476 gépet sikerült forgalomba állítani, no de mi lesz a többi új utasszállítóval, ha nem működik a hatóság?

Miért vette át a gép vezetését az egyik tapasztalt pilóta a másiktól? Az orrfutónak „nem kötelessége” kibírni az ilyen landolást.

Megtörtént a második felszállása, és ami még fontosabb: az első zajmérése az új kanadai utasszállítónak.

Az új interkontinentális stratégiához új gépek is kellenek. A szakma szerint a legrosszabb verzió az államosítás.

A képzés és a fejlesztés is szünetel. Vajon megint vissza kell vonni a kisebb repülőterekről az irányítókat?

Indulás november vagy december elsején, akár csak két géppel. Vidéki repterekről lgt-s ráhordó járatokat tervez a cég.

Akár 22 óra után is tökéletes leszállást kellene produkálni: a légiszemélyzet és a légitársaságok ütközése és a repbiztonság.

Veszteséges a működés, visszaesett az idegenforgalom, kétséges, felhasználható-e a mentőcsomag.

Egy diszkonttársaságnál különösen nagy baj, ha a gép nem tud elindulni. A lengyelek hiányzó olajszűrőket pótoltattak.

A négyszáz üléses könnyebb változat főképp a kínai piacra számít, de ott még helyre kell állítani a belföldi repülés presztízsét.

Elhárult a repülőtér fejlesztésének legfőbb akadálya, lesz kerozin a gépeknek, meghosszabbítják a pályát.

Októberre tervezi az Air New Zealand az első Boeing 767-es leszállását az Antarktiszon.

A nem növekvő profit ennek a társaságnak negatív eredmény. A költségek leszorítása nem elég, utasok is kellenek a nyereséghez.