A francia állam átvenné az SNCF adósságát
A francia államvasúti társaság, az SNCF 55 milliárd eurós értékben halmozott fel adósságot. Ennek most egy részét az állam átvállalná, ám az Európai Unióban ennek sokan nem örülnek. Annak ellenére, hogy egyes egymásnak ellentmondó nyilatkozatok szerint az összeg ennél alacsonyabb, Franciaországnak az Unióval szemben az államháztartási egyensúlyra vállalt kötelezettségét ezek a számok hiteltelenné tehetik.
A kormánypárt ezügyben nyilatkozó tagja, Jean-Baptiste Djebbari szerint a nemzeti jövedelem másfél százalékát érinti az adósságrendezés.
Edouard Philippe miniszterelnök pénteken hivatalában fogadta a szakszervezeti vezetőket, és az előzetes sajtóértesüléseknek megfelelően bejelentette: az állam két részletben 35 milliárd eurót (25 milliárdot 2020-ban, 25 milliárdot, 2022-ben pedig 10 milliárdot) átvállal az SNCF több mint 54 milliárd eurós adósságállományából.
A kormány vasúti reformja ellen április eleje óta tiltakozó vasúti szakszervezetek régóta követelték az elsősorban a nagysebességű vasútvonalak fejlesztéséből fakadó hatalmas adósságállomány átvállalását, miután álláspontjuk szerint az átvállalás hiánya és a vasúti reform együttesen az SNCF csődjét jelentené. A kormányfő azt is bejelentette, hogy az állam évente 200 millió euróval megemeli a vasúti beruházások értékét, azaz ezentúl évente 3,8 milliárd eurót juttat fejlesztésekre az SNCF-nek.
A kormány nyitottabbnak tűnik, de továbbra is nehezen kötelezi el magát – mondta Laurent Brun, a legradikálisabb szakszervezet, a CGT vasúti ágazatának vezetője, a sztrájk folytatására szólítva fel. Philippe Martinez, a CGT elnöke is megerősítette, hogy egyelőre nem függesztik fel a tiltakozást. A CGT háromoldalú egyeztetést követel, a kormány, a szakszervezetek és az SNCF vezetőinek részvételével annak érdekében, hogy a kormány írásban is elkötelezze magát. A CGT szerint ezt a miniszterelnök is kilátásba helyezte.
Luc Bérille, a második legnagyobb vasúti szakszervezet, az UNSA vezetője viszont azt mondta, hogy megnyugtató a kormány álláspontja, ezért meg fogják hozni a döntést a sztrájk befejezéséről, de egyelőre még támogatják a reform elleni tiltakozó akciókat.
A parlament alsóházában április 17-én a jelen lévő képviselők több mint nyolcvan százaléka megszavazta az SNCF reformját előíró törvénytervezetet, amelynek vitája szerdán kezdődött a felsőház illetékes bizottságában. A plenáris ülés elé május 29-én kerül a közel 170 módosító indítvánnyal kiegészült szöveg, amelyről június 5-én tartják a szavazást a szenátusban.
A reform költségcsökkentések mellett a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is üzemeltethetnének vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a foglalkoztatás élethosszig szóló szavatolását és az 50 és 55 éves kor közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.
A reform az adósságállományról nem rendelkezik, de Emmanuel Macron államfő már hónapokkal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy a kormány átvállalja azt.
A szakaszosan sztrájkoló vasutasok szerdán és csütörtökön tartottak munkabeszüntetést, ez volt a 21. és 22. sztrájknap. A vezetőség adatai szerint a munkabeszüntetésben az összes dolgozónak már csak 15, a mozdonyvezetőknek és a jegyellenőröknek 50 százaléka vesz részt. A sztrájk elején 30, illetve 70 százalékos volt az arány. A francia vasutasoknak ugyanakkor 95 százaléka nemmel szavazott a kormány reformjára a szakszervezetek által a múlt héten szervezett voksoláson, amelyen a részvételi arány 61 százalékos volt. Ennek a voksolásnak természetesen csak informális jelentősége volt.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!