Huszonkétezredik müncheni mozdonyát ünnepli a Siemens

Az X4E – 610 azonosítójú, 91 80 6193 610-3 pályaszámú villamos mozdonnyal ünnepli a Siemens huszonkétezredik, Münchenben készült vasúti járművét – adja hírül a Railcolor.net portál. A 2015/22000 gyári számú Vectron váltóáramot használva üzemelhet (AC-verzió) Németországban és Ausztriában az MRCE lízingcég flottájában.

A fehér festésű mozdonyt díszítő matricán a Siemens történetének számos fontos tagja (Siemens & Halske, J. A. Maffei, Krauss & Comp., Krauss Maffei) és jelentős mozdonya (a Münchener gőzös, a V200-as dízel, vagy a nagysebességű ICE-motorvonat) jelenik meg, alján pedig egy idővonal vezeti végig a nézőt ezeken az állomásokon.

A jelenlegi Siemens AG az 1847-ben Ernst Werner von Siemens és Johann Georg Halske által Telegraphen-Bauanstalt von Siemens & Halske néven alapított Siemens & Halske cégből alakult ki. A Berlin-Kreuzbergben székelő elektronikai társaság kezdetben elektromos távírókat gyártott. A Siemens 1848-ben Európában elsőként épített ki távíróvonalat Berlin és Frankfurt között, 1867-re pedig már a cég által létrehozott távíróvonal kötötte össze Londont Kalkuttával.

A német gyártó történetének egyik legfontosabb személye Siemensen kívül a XVIII. század vége és a XIX. század második fele között élt gyáros Joseph Anton von Maffei. Maffei 1836-ban Münchenben megalapította a J. A. Maffei mozdonygyárat, és az egyik alapvető tényező volt Bajorország vasútjának kialakulásában is.

Szintén elvitathatatlan érdeme van a jelenlegi Siemens kialakulásában a XIX. században élt német iparos Georg Ritter von Krauss-nak, aki Locomotivfabrik Krauß & Comp. név alatt mozdonygyárakat hozott létre Münchenben és Linzben – előbbi jelenleg is a Siemens központi üzemének számít. A Krauss és a Maffei mozdonygyárak 1931-ben egyesültek, utóbbi csődjét követően. Ezt követően Krauss Maffei AG-ként ontották a járműveket – többek között több ezer tankot is – 1999-ig, amikor is a Siemens felvásárolta a céget.

A moduláris felépítésű Vectron-mozdonysorozat a német gyártó jelenlegi vasútijármű-repertoárjának egyik központi szereplője. A mozdonyt a Siemens 2006-ban kezdte kifejleszteni. A Vectron létrejöttének elsőszámú oka, hogy az előd mozdonyok, azaz a villamos üzemű EuroSprinterek, azaz az egy-, két-, és többáramnemű Taurusok (ES64U, ES64U2, ES64U4), valamint az ES64F4-es (magyar becenevén „Negró”) tehermozdonyok leginkább a DB és az ÖBB igényei szerint lettek tervezve. Ahhoz viszont, hogy a Siemens nemzetközi szinten is piacképes maradhasson, sokkal szélesebb palettát kell mutatnia a potenciális vásárlók számára, nem beszélve a közben eltelt évek során megváltozott, szigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírásokról és a technológiai fejlődésről. A Siemens a Vectronokban egyesíti az EuroSprinterek és a dízel-elektromos meghajtású EuroRunnerekkel (Hercules) az elmúlt húsz évben szerzett tapasztalatait és tudását. A demó Vectron végül 2010 nyarán a berlini Innotranson mutatkozott be a nagyközönségnek.

2010-ben a Siemens nyolc prototípus-Vectront épített meg, különböző verziókban: három váltakozó áramú (AC), két-két egyenáramú (DC) és többáramnemű (MS), valamint egy dízel-elektromos üzemű (DE) gépet. A váltakozó áramú és a többáramnemű verzió 6400 kilowatt névleges teljesítményre és kétszáz kilométer per órás végsebességre képes. Az egyenáramú 5200 kilowattot képes leadni, és a száguldás is már százhatvannál véget ér. A gázolajos Vectron szíve egy 2400 kilowattos MTU 16V 4000R84 dízelerőforrás, amivel a mozdony szintén százhatvanas tempót tud tartani.

A már sorozatgyártású Vectronok első vásárlójaként a Railpool lízingcég jelentkezett be: 2010 végén hat mozdonyra nyújtották be igényüket. A proto-Vectronokat közben 2011-ben és 2012-ben több ország számos vasúttársasága vetette alá nyúzópróbának: a németországi futópróbákat és a csehországi Velimben végzett nagysebességű teszteket követően a gépek megfordultak a lengyel PKP IC-nél, a szintén lengyel DB Schenker Rail Polskánál, valamint a zord skandináv időjárási körülmények között való tesztelés érdekében Svédországba is eljutottak. A tesztek pozitív eredményei okán a lengyel DB Schenker-leány végül huszonhárom Vectron vásárlása mellett döntött, amik közül később a PKP IC néhányat tartós bérletbe is vett.

A mozdonysorozat 2013-ban megszerezte a németországi és svéd közlekedési engedélyeket, az első járművek tesztjei pedig Európa-szerte folytatódtak: különböző vasúttársaságok, többek között a cseh Metrans, a norvég CargoNet, a lengyel CTL Logistics, a svéd RushRail, a szintén svéd Tagab, valamint a német boxXpress.de is kibérelt egy-egy mozdonyt, de Olaszországban és Svájcban is végeztek próbákat a Vectronokkal. Magyarországra először 2013 nyarán jutottak el a Siemens gyárilag fehér festésű Vectronjai: először a GYSEV, majd a Floyd is kipróbálta az új mozdony képességeit, év végére pedig a hazai közlekedésre is megkapta az engedélyt.

A sorozatgyártás kezdetén viszonylag kevés Vectron kelt el: a Railpool-gépeken kívül a boxXpress.de négy, az olasz FuoriMuro két, az osztrák CargoServ egy mozdonyt vásárolt (a gép idén nyáron siklott és rongálódott Ausztriában), a német Paribus pedig két prototípusra csapott le, aztán viszont meglódult a szekér. Az MRCE lízingcég először tizenöt, majd további húsz villamos gépet rendelt, majd 2013 végén bombaként robbant a hír, hogy a finn nemzeti vasút VR nyolcvan Vectront vásárol háromszázmillió euró értékben, ráadásul a hibrid gépek dízelmotorral is fel lesznek szerelve. A kontraktus lehetőséget biztosít további kilencvenhét mozdony opcionális lehívására is. A finnek rendelésével így már a széles nyomtávú piacra is eljut a mozdonysorozat.

2014 elején újabb nagyobb üzlet kopogtatott: az újonnan létrejött European Locomotive Leasing (ELL) lízingcég ötven, vegyesen AC és MS verziójú mozdonyt rendelt a Magyarország, Ausztria és Németország közötti, továbbá a lengyel, cseh és szlovák vasúthálózaton történő használathoz, melyek közül számos vasúttársaság – például a cseh RegioJet szlovákiai használatra, az osztrák LTE, Magyarországról pedig az MMV és a GYSEV – már bérbe is vett magának párat. Az olasz CFI két, a boxXpress.de újabb négy mozdonyt kért, a lengyel PKP Cargo nemrég nyújtotta be igényét tizenöt Vectronra, a napokban pedig az MRCE is berendelt újabb huszonegy gépet. Közben a legújabb Siemens-mozdonyok használatára Szlovákiában, Norvégiában, Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban is rábólintottak.

Hazánkba szerencsére egyre több Vectron járhat be, színesítve a járműállományt. Elsősorban az ELL- és MRCE-tulajdonú gépek fordulnak meg a magyar vaspályákon, leginkább a hegyeshalmi (1-es) és a ceglédi-szegedi (100a-140) vonalakon, kizárólag tehervonatok élén.

A külföldi bérlők közül többen is részt vesznek a Magyarországot érintő nemzetközi szállításban. A RurtalBahn Cargo például az LTE magyar leányvállalata, az LTE Hungária Kft. fuvarjait továbbítja: az ELL-től és Railpooltól is lízingelt Vectronok egy része a kecskeméti Mercedes-gyárban készült személyautókkal rakott irányvonatokat húzza a kecskeméti állomástól Nyugat-Európába. Az LTE saját használatú ELL-gépekkel is vontat, többek között a Mercedes-vonatokat is. A cseh LokoTrain szintén az ELL-t választotta partnernek; a vállalat három lízingelt gépét a szlovák PSŽ használja, többek között magyarországi szállítmányokhoz. Továbbá a boxXpress.de is bejárhat Magyarországra több, saját és az MRCE-től bérelt géppel.

Magyar lízingelő kettő akad: az MMV és a GYSEV. Előbbi idén júniusban vette tartós bérletbe az ELL-től a 193 228-as mozdonyt, melyet másik kettő követ hamarosan. A GYSEV az ÖBB-től bérelt Taurusokat a magas lízingdíj okán fokozatosan Vectronokra cseréli, a zöld-sárga vasúttársaság a 193 235-ös gépet szeptember elejétől bérli az ELL-től.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!